Több tízezren lehetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a 2012. január 1-től hatályos törvény miatt egyik napról a másikra úgy csökkent a rokkantsági ellátása, hogy egészségi állapotukban nem következett be javulás.

Mindössze annyi történt, hogy 2011-ben megszavazott törvénnyel megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert. 

„Száz forintnak ötven a fele”
Több tízezren lehetnek azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a 2012. január 1-től hatályos törvény miatt egyik napról a másikra úgy csökkent a rokkantsági ellátása, hogy egészségi állapotukban nem következett be javulás.
Mindössze annyi történt, hogy 2011-ben megszavazott törvénnyel megváltoztatták az egészségi állapot meghatározására alkalmazott minősítő rendszert.
Vagyis úgy sorolták be a rokkantakat az új minősítő rendszer alapján egy jóval kevesebb „nyugdíjjal” járó fokozatba, hogy egészségi állapotukban nem történt semmi pozitív változás vagyis nem javult az állapotuk sajnos.
Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényhozók egy nyugdíj jellegű ellátást alakítottak át sokkal könnyebben csökkenthető szociális ellátássá, új neveket is kitaláltak: a „szerzett jog” elve alapján alkotmányos védelmet élvező nyugdíj helyett, rokkantsági ellátás, illetve rehabilitációs ellátás lett a neve a kifizetéseknek.
Ez alapján az új törvény alapján aztán több tízezer rokkantnyugdíjas kapott lényegesen alacsonyabb összegű ellátást vagy meg is szüntették annak folyósítását.Arra is volt példa, hogy az átsorolás során nem is végeztek szakorvosi vizsgálatokat, az új minősítő rendszer alkalmazásával egyszerű adminisztratív intézkedés történt, ami a járandóság csökkentését eredményezte.
Az Alkotmánybíróság 2018. november 14-én hozta nyilvánosságra döntését, amely szerint alkotmánysértő a megváltozott munka képességű személyek ellátásáról szóló törvény azon rendelkezése, amelynek alapján a korábban rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek esetében anélkül is lehet állapotjavulásra hivatkozni és ezzel akár 50 százalékkal is csökkenteni a rokkantsági ellátásuk összegét, hogy tényleges fizikai állapotukban javulás következett volna be.
Hat évre volt tehát szükség, hogy a leginkább támogatásra szoruló társadalmi csoport alkotmányos jogsérelem ügye az Alkotmánybíróság elé kerüljön és a testület döntést hozzon. És két év sem volt elég, hogy a törvényhozó Országgyűlés eleget tegyen alkotmányos kötelezettségének, alkosson új, Alaptörvényt nem sértő jogszabályt, az alkotmánysértő törvény miatt kárt szenvedettek kárpótlásáról pedig törvény rendelkezzen.
A jogsértő intézkedés helyrehozatalát időben jól kitolva és az érintettekkel is „jól kitolva” csak 2021-ben kezdődött el a jóvátétel folyamata a kormányzati szervek részéről.
Ez alapján 2021 December 31-ig levelet kaptak ( ha kaptak) a rokkantsági nyugdíjasok a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságától.
A rendszer átalakításának károsultjaiként választhattak, hogy kérik az 500 ezer forintos kompenzációt, vagy inkább az állapotvizsgálatot választják, hogy kiderüljön, a rokkantsági ellátást megalapozó első komplex felülvizsgálat időpontjában a 2012. január 1-jét közvetlenül megelőző fizikai állapothoz képest tényleges javulás bekövetkezett-e és „ha igen miért nem” (vajon kinőtt e az amputált láb vagy újra lett szeme a korábban elvesztett helyett?).....
A „vagy” szónak fontos jelentése van, aki ugyanis a pénz mellett dönt, minden további jogorvoslati lehetőségből kizárja magát.
A választás lehetőségét csak azoknak kínálja a kormány, akik 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy rendszeres szociális járadékban, esetleg átmeneti járadékban, vagy a törvényben meghatározott rokkantsági ellátásban részesültek, és a 2011. december 31-ét követő első komplex felülvizsgálaton rokkantsági ellátásra váltak jogosulttá.
Feltétel az is, hogy az akkor megállapított összeg alacsonyabb volt, mint az addig folyósított ellátás.
Ezzel a lépéssel fellélegezhettek e azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek az új rendszerben a korábbi nyugdíjuk helyett rokkantsági ellátást állapítottak meg?
Azok viszont, akik a feltételként szabott időben is betegek voltak ugyan, de éppen rehabilitációs járadékra voltak jogosultak, vagy a törvénymódosítás után egészségessé, munkaképessé nyilvánította őket a felülvizsgáló orvos, egy forintra sem számíthatnak.
Vajon miért késnek a kifizetések és vajon mit érdemel az, az orvos, aki a jogtalan visszaminősítést elkövette?
Őket és az időhúzó szerveket ki fogja végre felelősségre vonni, hogy ellehetetlenített és tönkretett emberi életek múltak a döntésükön, melyet hatalmi megrendelésre hoztak?
Milyen egészségügyi ellátás az, ha az érintettek közül többen arról is panaszkodnak, hogy még az esedékes felülvizsgálathoz szükséges „kórtörténeti összefoglaló” szakorvosi véleményt sem tudják beszerezni, hogy állapotukat elbírálhassák, mert a koronavírus járványra hivatkozva nem fogadják őket az egészségügyi intézményekben?
Azok a rokkantak reménykedhettek csak akik a lakóhelyük szerinti területileg illetékes kormányhivataltól megkeresést és tájékoztatást kaptak
az egyszeri 500 ezer Ft-os kárpótlási lehetőség igényléséről és az ehhez szükséges nyilatkozat formanyomtatványt is megkapták mellékelten,
illetve számukra a választási lehetőség is adott volt, hogy az orvos-bizottsági felülvizsgálatokon történő visszaminősítésük miatt
2022. június 30. napig kérhetik, hogy az egykori (2012. január 1. utáni) állapotukat vizsgálják felül.
Aki az egyszeri 500 ezer Ft összegű kárpótlást választotta és az arról szóló nyilatkozatot visszaküldte - a megadott 2022. február 28. határidőig - annak meg kellett adni egy számlaszámot, melyre az 500 ezer Ft összegű kárpótlást kéri.
Ezt követően az igénylő számára - 2022. március 31. napjáig - a Magyar Államkincstár az egyszeri 500 ezer Ft-os kárpótlás összegét megküldte, illetve megküldi.
Aki viszont nagyobb kárt szenvedett el, mint az egyszeri kárpótlás 500 ezer Ft-os összege, és a - 2012. január 1. utáni orvos-bizottsági felülvizsgálat alkalmával jelentős, több millió forintos kárt szenvedett el, az 2022. június 30.napjáig nyújthatja be az irányú kérelmét, hogy a visszaminősítés idején lévő állapotát véleményezze az orvos-bizottság 2023. június 30.napi határidőig.
Az orvos-bizottsági véleményezés alapján fog eldőlni, hogy jogos-e az érintett rokkant az irányú igénye, hogy a visszaminősítése jogtalan volt-e, vagy sem.
Amennyiben az orvos-bizottsági szakvélemény utólagosan kimondja, hogy a felülvizsgálatot kérelmező rokkant állapota a 7/2012.(II.14.) NEFMI rendeletben meghatározott "új komplex" minősítés során nem az akkori valós állapotának megfelelő volt, abban az esetben járhat az érintett részére az 500 ezer forintnál nagyobb összegű kárpótlás, mely akár több millió Ft is lehet.
Utóbbi tortúrának nem sok beteg meri magát alávetni és kitenni, mivel az orvos-bizottsági felülvizsgálatok során bebizonyosodott,
hogy akadtak olyan felülvizsgáló orvosok is, akik nem a beteg érdekét tartották szem előtt, hanem a döntéshozók „elvárásainak” akartak inkább megfelelni.
Ennek kapcsán felmerülhet a felülvizsgáló orvosok közül néhányuk felelőssége is, akik büntetlenül megúszhatják azt, hogy súlyos betegeket
jogtalanul minősítettek vissza az "új komplex" felülvizsgálatok során.
Sok érintett jelezte, hogy nem kapott az irányú hivatalos megkeresést, hogy az egyszeri 500 ezer Ft kárpótlásban, vagy az utólagos
felülvizsgálat lehetőségével élve kárpótlásban részesülhetne.
Azok az időközben elhunyt, de jogtalanul visszaminősített rokkantak, akik már nem érhették meg a kárpótlásukat,
azoknak a közeli hozzátartozójuknak - akik anyagilag segítették a jogtalan visszaminősítés következtében elszegényedő érintetteket
- miért nem jár legalább az egyszeri 500 ezer Ft összegű kárpótlás, ha éveken át nélkülözniük kellett az érintett rokkant pénzellátásának csökkentése miatt?!
Végül hol van a kormány, és hol van az ellenzék ilyenkor, amikor emberi sorsok feletti döntések miatt haltak meg és halnak meg naponta
olyan rokkantak, akik még élhetnének, de az elmúlt tíz évben, vagy ma sem szól értük a vészcsengő és a MEOSZ-on kívül lényegében, senki sem kongatja meg értük a vészharangot?
Írta: Gerencsér József

©Gj