Az EU és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy – az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre támaszkodva – javítsák a fogyatékossággal élő személyek társadalmi és gazdasági helyzetét.

Az EU és tagállamai elkötelezték magukat amellett, hogy – az Európai Unió Alapjogi Chartájára és az Európai Unió működéséről szóló szerződésre

Az Európai Unió és annak összes tagállama részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek.
Ezt a fontos jogi dokumentumot az EU 2011 januárjában ratifikálta, és felhasználta az 
Európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020) Európai fogyatékosságügyi stratégia (2010–2020) ) kidolgozásához is.

A fogyatékossághoz kapcsolódó legfontosabb intézkedések

• Az európai akadálymentesítési irányelv, azaz az (EU) 2019/882 irányelv a termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés követelményeiről

• Rendeletek a csökkent mozgásképességű személyeket a legfontosabb közlekedési módokon megillető jogokról

• Az (EU) 2016/2102) irányelv a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről

• Európai fogyatékossági igazolvány

• Uniós parkolási igazolvány mozgáskorlátozottak számára

• A 2000/78/EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról

A Bizottság továbbá az európai szemeszter révén és az uniós források mozgósításával is elősegíti az ENSZ-egyezmény tagállami érvényre juttatását.

A legfontosabb szakpolitikai eszközök közé tartozik:

• a szociális jogok európai pillére, amelynek 17. alapelve a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozik,

• és az uniós tagországok gazdaságpolitikai koordinációjához keretet biztosító európai szemeszter, amely számot ad a tagállamok lakosságának helyzetéről – ideértve a fogyatékossággal élő személyeket is.

A nyilvánosság tájékoztatása

Az Európai Bizottság elkötelezte magát, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékossággal élők életkörülményeire, mindennapos gondjaira,
valamint az életminőségüket javító eszközökre. Információkat tesz közzé továbbá az ENSZ-egyezmény érvényre juttatásáról is.

Mindezek érdekében az Európai Bizottság minden évben megszervezi az alábbi eseményeket:

• a fogyatékossággal élők európai napjához kapcsolódó konferencia,

• az Access City díj odaítélésére irányuló pályázat, amellyel azokat a városokat kívánja elismerni, amelyek jelentős erőfeszítést tettek az akadálymentesítés terén,

• éves fórum a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény érvényre juttatásáról,

• képzés jogi és politikai szakemberek számára a fogyatékossággal élőkre vonatkozó uniós szakpolitikákról és jogszabályokról.

Támogatás

Az EU (a „Jogok, egyenlőség és polgárság” program keretében) minden évben számos olyan uniós szintű (civil és egyéb) szervezetnek nyújt pénzügyi támogatást, amely a fogyatékossággal élőknek kíván segíteni.
Az EU célja az, hogy ezek a szervezetek könnyebben részt tudjanak venni az uniós szintű folyamatokban.
Ezek a szervezetek többek között véleményt tesznek közzé az uniós jogszabályok és szakpolitikák fejlődéséről.
Az alábbi szervekről van szó például:

• Európai Fogyatékosügyi Fórum

• Inclusion Europe

• International Federation for Spina Bifida and Hydrocephalus – A spina bifidával (nyitott gerinc)

• és hidrokefalusszal (vízfejűség) született személyek szervezeteinek nemzetközi szövetsége

• Európai Vakok Szövetsége

• Siketek Európai Uniója

• Autism Europe

• Mental Health Europe (Mentális Egészség Európa)

Az európai strukturális és beruházási alapok a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésének legfontosabb uniós eszközei.
Céljuk, hogy elősegítsék a rászorulók (így a fogyatékkal élők) társadalmi befogadását.
Az európai fogyatékossági szakértők egyetemi hálózata (ANED) elemzéseket készít a Bizottságnak a tagállamok fogyatékosságügyi szakpolitikai intézkedéseiről és statisztikáiról, valamint működteti a DOTCOM adatbázist. Ez utóbbi azokat a szakpolitikai eszközöket követi nyomon, amelyekkel az EU és az egyes tagállamok érvényre juttatják a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt.

Az európai akadálymentesítési törvény biztosítja, hogy mindenki hozzáférjen egy sor mindennapi termékhez és szolgáltatáshoz.
2022. 06.28-án jár le a tagállamoknak az európai akadálymentesítési törvény nemzeti jogba való átültetésének határideje. A törvény teljesíti az EU azon kötelezettségvállalását, hogy lebontja a fogyatékossággal élő személyek előtt álló akadályokat, amely egyik kötelezettsége az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményének részes feleként .

A törvény biztosítja, hogy mindenki hozzáférjen egy sor mindennapi termékhez és szolgáltatáshoz, beleértve:

• tömegközlekedés

• banki szolgáltatások

• számítógépek

• tévé

• e-könyvek

• online vásárlás

Az akadálymentesítési követelményeknek való megfelelés érdekében az ATM-eket például fel lehet szerelni vizuális és hangjelzésekkel, amelyek jelzik, hogy
hová kell behelyezni a bankkártyát, vagy hol jön ki a készpénz.
Az akadálymentesítési törvény végrehajtása hozzájárul a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2021-2030-as stratégiához, és a törvény a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételét támogató intézkedéseket irányoz elő annak végrehajtásában.
A cégeknek ezentúl három évük lesz arra, hogy szolgáltatásaikat és termékeiket megfeleljenek a közös uniós akadálymentesítési követelményeknek.
 Ez ösztönzi az innovációt, biztosítja a közös szabványokat az EU belső piacán, másrészt pedig a fogyasztók javát szolgálja, akik a versenyképes árakon kínált szélesebb és befogadóbb kínálatból profitálhatnak.

További információk az online Kérdések és válaszok menüpontban találhatók.

Források:
1.,https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1138&langId=hu
2.,https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1138&langId=en
3.,https://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=1138&furtherNews=yes&newsId=10316