Szertefoszlott remények
Egy társadalmat az alapján ítélnek meg, hogy hogyan bánik a rokkantakkal és a fogyatékkal élőkkel.
Az egészségügyi ellátórendszer változásairól szóló híreket a betegek megdöbbenve fogadták
Az egészségügyi ellátórendszer változásairól szóló híreket a betegek megdöbbenve fogadták....
Hamarosan búcsút inthetünk a 2022-es esztendőnek.
Ha visszatekintünk erre az évre, az egyre növekvő infláció és az energiaválság mellett az egészségügyi,- és szociális ellátórendszer átalakításának megszavazásáról szóló hírek is sokkoló volt számunkra.
Az egészségügy drasztikus átszervezése miatt nem csak az orvosok és a szakdolgozók aggódnak, hanem a betegek is.
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) nehezményezi, hogy szakmai egyeztetések nélküli döntések születtek az egészségügyi törvény módosításával, mely további terheket ró a gyógyítókra.
A praxisközösségek kialakítása, a kisebb létszámú praxisok megszüntetése, a szakápolási,- és ügyeleti rendszer átalakítása, az egészségügyi dolgozók átvezénylése más-más területre, valamint a teljesítmény arányos bérezés - a plusz 40%-os, vagy mínusz 20%-os bérmozgatás - belengetése miatt 4500 orvos jelezte, hogy letétbe helyezné a felmondását. Az ápolók az egyre növekvő munkaterhek miatt az anyagi megbecsülésüket is hiányolják, mivel a betegellátási feladatok nagy részét ők végzik.
Az egészségügyi ellátórendszer változásairól szóló híreket a betegek megdöbbenve fogadták, hiszen a koronavírus járvány 2020. évi felbukkanása óta megtapasztalták, hogy a háziorvosok is mennyire leterheltek, sőt, alig jutottak be a járó-beteg és kórházi szakrendelésekre, a maratoni várólistákról már nem is beszélve. Ha az ellátórendszert még jobban centralizálják, még nagyobb lehet a betegek sorban-állása és várakozása egy-egy ellátásra.
A gyógyszerárak, valamint a gyógyászati segédeszközök árának emelkedése, vagy a termékek esetleges hiánya még tovább növeli a problémákat.
A változások, különösen a krónikus betegek és a fogyatékkal élők számára okoznak komoly gondokat. Ők lehetnek az egészségügyi ellátórendszer átalakításának legnagyobb vesztesei, mivel ők gyakrabban kénytelenek igénybe venni az ellátásokat.
A gyógyászati segédeszközök közül, mivel sok az import termék, és a forint gyengülése miatt egyre költségesebb a beszerzésük, így akadozhat az ellátás, mivel az állami támogatások összege egyre kevesebb termékre elég, és már 20 milliárd Ft-os forráshiányról olvashattunk az ősszel is, miközben a legújabb sajtóhírek szerint az idei évben gyógyászati segédeszközökre szánt költségvetési forrás már novemberre kimerült, ami további ellátási gondokat okozhat.
Már a műlábakon is spórolnak a döntéshozók?
Bővebben itt olvashatunk a problémákról.
A szociális törvény módosítása szintén „egy újabb pofon” a fogyatékkal élők és krónikus betegek, valamint az őket ápoló közeli hozzátartozók számára, akiket kiszolgáltatottként mélyszegénységbe sodornak a rendelkezések, melyek kimondják, hogy az egyénnek önmagáról kell gondoskodnia, de, ha arra önhibáján kívül nem képes, akkor a hozzátartozó feladata a róla való gondoskodás. A sorban, ezután az önkormányzat, vagy államilag támogatott civil szervezet következik és az állam, csak a legutolsóként próbál segíteni.
A fogyatékkal élők közül azok szenvednek legjobban a hátrányoktól, illetve sodródnak leghamarabb a mély-szegénység irányába, akik felnőtt korukban váltak súlyos egészségkárosodottá és az őket ápoló családtag ápolási díja csupán pár tízezer Ft/hó összegű juttatás. Különös jelentősége van ennek a ténynek abból a szempontból is, hogy az egészségügyi ellátórendszer átszervezése kapcsán az idős, krónikus betegek, vagy például agyvérzést elszenvedők és baleset következtében súlyosan egészségkárosodottak, ha kikerülnek a kórházi ellátásból, akkor szociális szakápolási centrumokba küldenék őket, ahol komoly térítési díj ellenében ápolnák a segítségre szorulókat. Azonban, ha a térítési díjat nem lesznek képesek megfizetni, akkor hazaküldik őket, hogy a családjuk oldja meg az ápolásukat, gondozásukat. Ha a szakápolási centrumokban „csak fizetős” gondozást kapnak, akkor miért nem lehet az otthonápolás díját is megfizetni annak a családtagnak, aki kénytelen a munkahelyét otthagyni, hogy a súlyos beteg családtagot a nap 24 órájában ápolja, éveken keresztül gondozza? A felnőttet gondozó családtagnak legalább a minimálbért kellene ápolási díjként folyósítani, valamint nyugdíj kiegészítést is kapnia kellene, mint ahogyan az, a fogyatékkal élő gyermeket ápoló szülőnek jár.
December hónapban ünnepli a világ a „Fogyatékkal Élők Napját”, valamint az „Emberi Jogok Napját”.
A fogyatékkal élők úgy érzik, hogy hazánkban a döntéshozók megfeledkeznek róluk, ha egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe sodródva élik meg a mindennapokat, miközben a döntéshozóknak van itt mindenre pénzük bőven, csak a betegekre és szegényekre nincs.
A fogyatékkal élőknek az egészségügyi ellátórendszer átalakítása kapcsán a betegjogai többszörösen is sérülhetnek, de a szociális ellátórendszer átalakítása miatt a szociális biztonsághoz való joguk is sérülhet.
Jön a Karácsony és jön az Újesztendő, mely reményeket ébreszt az emberekben, hogy szép lesz az Ünnep, és még szebb lesz a jövő?
A fogyatékkal élők és az őket ápoló hozzátartozók örülnek, ha Karácsonykor egyáltalán étel jut az asztalukra ajándék helyett.
Sajnos a remények már szertefoszlottak, hogy szebb és jobb lesz az Újesztendő, mert minden területen egyre nagyobb megszorításokkal kell szembesülniük.
Írta: Gerencsér József
- Találatok: 462
