Ha megszűnik a biztosítási jogviszony mikor, milyen tb-ellátásokat lehet igénybe venni?
Biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat
Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt?
Írásunkban választ kaphat ezekre a kérdésekre.
Elsőként tekintsük át, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan jár a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatás.
Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőellátás.
Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított.
Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály a következő:
– A jogviszony megszűnését követő 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ilyen például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé. Ez esetben tehát 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például, ha a munkavállaló első munkaviszonya 32 napig állt fenn, a próbaidő alatt megszűnt, akkor a megszüntetést követő 32. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A fenti passzív időszak leteltét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki
– a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és
– megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és
– nincs a Tbj. 6. §-a szerint újabb biztosítási jogviszonya, és
– egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdésének a)-u) pontja, valamint a Tbj. 3. §-a alapján sem jogosult.
Az említett feltételek megléte esetén a természetes személy köteles tárgyhónapot követő hónap 12-éig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11 300 forint (napi 380 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék képezi a
tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásának fedezetét.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.
A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Ennek keretében a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak.
Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, és gyógyfürdőellátás. Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. A passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabályok a következők:
1.) 45 napos szabály:
A jogviszony megszűnését követő 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
2.) Korábbi jogosultság alapján:
Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Tehát, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Rövid jogosultság esetén: A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt.
Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt?
Írásunkban választ kaphat ezekre a kérdésekre.
Elsőként tekintsük át, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan jár a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatás.
Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőellátás.
Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított.
Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály a következő:
– A jogviszony megszűnését követő 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ilyen például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé. Ez esetben tehát 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például, ha a munkavállaló első munkaviszonya 32 napig állt fenn, a próbaidő alatt megszűnt, akkor a megszüntetést követő 32. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
A fenti passzív időszak leteltét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki
– a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és
– megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és
– nincs a Tbj. 6. §-a szerint újabb biztosítási jogviszonya, és
– egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdésének a)-u) pontja, valamint a Tbj. 3. §-a alapján sem jogosult.
Az említett feltételek megléte esetén a természetes személy köteles tárgyhónapot követő hónap 12-éig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11 300 forint (napi 380 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék képezi a
tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásának fedezetét.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.
A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
Ennek keretében a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak.
Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, és gyógyfürdőellátás. Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. A passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabályok a következők:
1.) 45 napos szabály:
A jogviszony megszűnését követő 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé, akkor 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
2.) Korábbi jogosultság alapján:
Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Tehát, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Rövid jogosultság esetén: A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt.
- Találatok: 424
