Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai 2024-ben
Megváltozott munkaképességű személyek esetében kinek
És hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért keresse a hivatalos szervek honlapjait,
vagy a Vármegyei Kormányablakokat!
Megváltozott munkaképességű személyek esetében kinek, hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra.
A megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó szabályokat rögzítő 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 2. paragrafus (1) bekezdésének
a) pontja a biztosítási feltételeket taglalja,
b) pontja a keresőtevékenység kizárását tartalmazta, ám 2024. január 1-jétől hatálytalan, és végül
c) pontja azt szabja feltételként, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.
Az 1. paragrafus 10. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában rendszeres pénzellátásnak
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint
– a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások
minősülnek, ide nem értve
– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait,
– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot,
– a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és
– a gyermekgondozást segítő ellátást.
A szociális törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja szerint a következő ellátások tekintendők rendszeres pénzbeli ellátásnak:
– a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj,
– az öregségi nyugdíj,
– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék,
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,
– az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá
– a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás,
– az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,
– a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék,
– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,
– a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
– az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
– a gyermekek otthongondozási díja,
– az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
– a közszolgálati járadék, valamint
– az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, egyéb azonos típusú ellátás.
Az ellátás megállapításainak feltételei változása 2024. 01.01-től
2024. 01. 01-jétől az ellátás megállapításának nem feltétele, hogy kereső tevékenységet nem végezhet a kérelem benyújtása napján (csak orvosi feltétel: egészségi állapota 60 % vagy kevesebb, jogi feltétel: rendszeres pénzellátásban nem részesül, és az előírt biztosítási idő Mmtv.2.§/1/).
Így nem kell munkaviszonyt megszüntetni vagy fizetés nélküli szabadságot kivenni a kérelem benyújtás napjára ill. szüneteltetni a vállalkozást,…az ellátás megállapításához.
Hatályos: 2024. 01. 01-től
A megváltozott munkaképességű személy ellátásában részesülő jogosult táppénzre is, a betegszabadság és szabadság mellett, mert nem nyugdíjas 2012. 01. 01-től
a Munka törvénykönyve szerint.
A nyugdíjas nem jogosult táppénzre, de betegszabadságra, és szabadságra jogosult (Tny., Munka törvénykönyve)
A közszférában újra lehet korlátozás nélkül dolgozni 2022. 09. 01-jétől a mentesítés időkorlátját megszüntette a kormány 2023. április 29-i hatállyal.
2021. 01. 01-jétől korlátlan összeget kereshet – ha bír és van lehetősége – a megváltozott munkaképességű személy a folyósítása mellett anélkül, hogy megszüntetésre kerülne rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása a kereset korlátozás szabály megszegése miatt, ami 2020. 12. 31-ével megszűnt, ill. erre vonatkozó bejelentési kötelezettsége is megszűnt.
Hatályos: 2021. 01. 01-jétől, ebből következően visszamenőleg nem:
Mmtv.”10. § (2) bekezdés b) pont megszűnt, amely a rehabilitációs ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Mmtv.13.§ (2) d) pont megszűnt, amely a rokkantsági ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Hivatkozás: Magyar Közlöny 285. sz. (2020. 12. 22.) 2020. évi CLXXI. törvény.
Ki számít megváltozott munkaképességű személynek?
2012.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes egészség biztostosítási, táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.
A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A fő szabály az, hogy aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I.-es és II.-es csoportba vannak besorolva,
az átmeneti járadékban részesülők,
az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.
2012.január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségbiztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha a kérelem benyújtásakor együttesen teljesülnek az orvosi és jogi feltételek
Orvosi-, Jogi feltételek:
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és a kérelem benyújtása napján
keresőtevékenységet nem folytat,
rendszeres pénzellátásban nem részesül,
a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év – volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolni.
A fentiektől eltérően (2016. 05. 01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016. 04. 19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.
Rendszeres pénzellátás:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .
A 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg:
137.655Ft, (524/2023. (XI. 01.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről MK 172/2023..).
A rehabilitációs ellátás havi összege
ÚJ – mindig új kérelmező a rehab ellátásban részesülő, mert határozott időre érvényes minősítése és érintettnek kell kérnie az újabb minősítést mindig – kérelmező esetén:
annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább a fenti alapösszeg 30%-a (figyelembe vehető átlagjövedelem nélkül 2024. – 41.297Ft+éves emelés+éves emelés), és legfeljebb az alapösszeg 40%-a (2024. – 55.062 Ft+éves emelés),
annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a figyelembe vehető havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább a fenti alapösszeg 40% – (55.062Ft – 61.945FtFt+éves emelés),
Rehabilitációs ellátásból 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
A rokkantsági ellátás összege:
ÚJ kérelmező esetén, és havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén:
a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – B2 kategória – a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK (összes egészség károsodás) , rendszeres szociális járadékos), annak ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 40%-a, de legalább a fenti alapösszeg 30%-a (2024-ben41.297Ft+éves emelés) és legfeljebb 55.062Ft 2024.+emelések)
a b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – C2 kategória – ha megmaradt egészségi állapota 31-50% közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 60%-a, de legalább a fenti alapösszeg 45%-a vagyis (2023-ban 61.945Ft+éves emelés) de legfeljebb a fenti alapösszeg 150%-a, (2024– 137.655Ft 150%:-a 206.483Ft+éves emelés).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, “D” kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 65%-a, de legalább a fenti alapösszeg 50%-a vagyis 68.828Ft 2024.+éves emelés).és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150%-a (2024.-206.483Ft +éves emelés.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). “E” kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55%-a (2023. – 75.710Ft+éves emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150%-a 2024-. 206.483Ft+éves emelés
Források:
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/4/40/407/407034358d791ad919465d10004de58f54ae134f.pdf
Jogtár: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
2011. évi CXCI. (Mm.) törvény
Magyar Államkincstár:
A nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emelése
Jogszabály:
A nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. (XII. 1.) Kormány rendelet
Rehabjob Kisokos 3 miért éri meg a cégeknek megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazni
Videó szerzője: Job Rehab
És hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért keresse a hivatalos szervek honlapjait,
vagy a Vármegyei Kormányablakokat!
Megváltozott munkaképességű személyek esetében kinek, hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra.
A megváltozott munkaképességűek ellátására vonatkozó szabályokat rögzítő 2011. évi CXCI. (Mm.) törvény 2. paragrafus (1) bekezdésének
a) pontja a biztosítási feltételeket taglalja,
b) pontja a keresőtevékenység kizárását tartalmazta, ám 2024. január 1-jétől hatálytalan, és végül
c) pontja azt szabja feltételként, hogy az érintett ne részesüljön rendszeres pénzellátásban.
Az 1. paragrafus 10. pontja szerint a jogszabály alkalmazásában rendszeres pénzellátásnak
– a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint
– a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások
minősülnek, ide nem értve
– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait,
– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot,
– a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat,
– a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és
– a gyermekgondozást segítő ellátást.
A szociális törvény 4. paragrafus (1) bekezdésének i) pontja szerint a következő ellátások tekintendők rendszeres pénzbeli ellátásnak:
– a táppénz, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj,
– az öregségi nyugdíj,
– a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék,
– a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai,
– az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj – kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá
– a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját –, a baleseti táppénz, a hozzátartozói baleseti nyugellátás,
– az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás,
– a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék,
– a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai,
– a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka,
– a foglalkoztatást helyettesítő támogatás,
– az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás,
– a gyermekek otthongondozási díja,
– az ápolási díj, a tartós ápolást végzők időskori támogatása,
– a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,
– a közszolgálati járadék, valamint
– az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, egyéb azonos típusú ellátás.
Az ellátás megállapításainak feltételei változása 2024. 01.01-től
2024. 01. 01-jétől az ellátás megállapításának nem feltétele, hogy kereső tevékenységet nem végezhet a kérelem benyújtása napján (csak orvosi feltétel: egészségi állapota 60 % vagy kevesebb, jogi feltétel: rendszeres pénzellátásban nem részesül, és az előírt biztosítási idő Mmtv.2.§/1/).
Így nem kell munkaviszonyt megszüntetni vagy fizetés nélküli szabadságot kivenni a kérelem benyújtás napjára ill. szüneteltetni a vállalkozást,…az ellátás megállapításához.
Hatályos: 2024. 01. 01-től
A megváltozott munkaképességű személy ellátásában részesülő jogosult táppénzre is, a betegszabadság és szabadság mellett, mert nem nyugdíjas 2012. 01. 01-től
a Munka törvénykönyve szerint.
A nyugdíjas nem jogosult táppénzre, de betegszabadságra, és szabadságra jogosult (Tny., Munka törvénykönyve)
A közszférában újra lehet korlátozás nélkül dolgozni 2022. 09. 01-jétől a mentesítés időkorlátját megszüntette a kormány 2023. április 29-i hatállyal.
2021. 01. 01-jétől korlátlan összeget kereshet – ha bír és van lehetősége – a megváltozott munkaképességű személy a folyósítása mellett anélkül, hogy megszüntetésre kerülne rokkantsági vagy rehabilitációs ellátása a kereset korlátozás szabály megszegése miatt, ami 2020. 12. 31-ével megszűnt, ill. erre vonatkozó bejelentési kötelezettsége is megszűnt.
Hatályos: 2021. 01. 01-jétől, ebből következően visszamenőleg nem:
Mmtv.”10. § (2) bekezdés b) pont megszűnt, amely a rehabilitációs ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Mmtv.13.§ (2) d) pont megszűnt, amely a rokkantsági ellátás kereset korlátozást szabályozta.
Hivatkozás: Magyar Közlöny 285. sz. (2020. 12. 22.) 2020. évi CLXXI. törvény.
Ki számít megváltozott munkaképességű személynek?
2012.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes egészség biztostosítási, táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.
A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig –, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A fő szabály az, hogy aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I.-es és II.-es csoportba vannak besorolva,
az átmeneti járadékban részesülők,
az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.
2012.január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségbiztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha a kérelem benyújtásakor együttesen teljesülnek az orvosi és jogi feltételek
Orvosi-, Jogi feltételek:
egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és a kérelem benyújtása napján
keresőtevékenységet nem folytat,
rendszeres pénzellátásban nem részesül,
a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év – volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolni.
A fentiektől eltérően (2016. 05. 01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016. 04. 19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.
Rendszeres pénzellátás:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .
A 2023. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. és 12. §-a szerinti alapösszeg:
137.655Ft, (524/2023. (XI. 01.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2023. január havi emeléséről MK 172/2023..).
A rehabilitációs ellátás havi összege
ÚJ – mindig új kérelmező a rehab ellátásban részesülő, mert határozott időre érvényes minősítése és érintettnek kell kérnie az újabb minősítést mindig – kérelmező esetén:
annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35%-a, de legalább a fenti alapösszeg 30%-a (figyelembe vehető átlagjövedelem nélkül 2024. – 41.297Ft+éves emelés+éves emelés), és legfeljebb az alapösszeg 40%-a (2024. – 55.062 Ft+éves emelés),
annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a figyelembe vehető havi átlagjövedelem 45%-a, de legalább a fenti alapösszeg 40% – (55.062Ft – 61.945FtFt+éves emelés),
Rehabilitációs ellátásból 10% nyugdíjjárulékot vonnak.
A rokkantsági ellátás összege:
ÚJ kérelmező esetén, és havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén:
a) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – B2 kategória – a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK (összes egészség károsodás) , rendszeres szociális járadékos), annak ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 40%-a, de legalább a fenti alapösszeg 30%-a (2024-ben41.297Ft+éves emelés) és legfeljebb 55.062Ft 2024.+emelések)
a b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt – C2 kategória – ha megmaradt egészségi állapota 31-50% közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 60%-a, de legalább a fenti alapösszeg 45%-a vagyis (2023-ban 61.945Ft+éves emelés) de legfeljebb a fenti alapösszeg 150%-a, (2024– 137.655Ft 150%:-a 206.483Ft+éves emelés).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, “D” kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelme 65%-a, de legalább a fenti alapösszeg 50%-a vagyis 68.828Ft 2024.+éves emelés).és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150%-a (2024.-206.483Ft +éves emelés.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). “E” kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a tárgyévet megelőző havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55%-a (2023. – 75.710Ft+éves emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150%-a 2024-. 206.483Ft+éves emelés
Források:
https://cdn.kormany.hu/uploads/document/4/40/407/407034358d791ad919465d10004de58f54ae134f.pdf
Jogtár: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
2011. évi CXCI. (Mm.) törvény
Magyar Államkincstár:
A nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emelése
Jogszabály:
A nyugellátások és egyes más ellátások 2024. január havi emeléséről szóló 524/2023. (XII. 1.) Kormány rendelet
Rehabjob Kisokos 3 miért éri meg a cégeknek megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazni
Videó szerzője: Job Rehab
- Találatok: 637
