Tájékoztató: Ki jogosult kivételes rokkantsági ellátásra?
Kivételes rokkantsági ellátás jogosultsági feltételei
A kivételes rokkantsági ellátás összege
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől hatályos 13/A. §-a értelmében, meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítás idővel.
Ezen személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nem volt azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel, vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb volt, aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lehettek jogosultak. (Erről a támogatásról ide kattintva tájékozódhat.)
A helyzet enyhítése érdekében 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.
A kivételes rokkantsági ellátás különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:
– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50%-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),
– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előírt biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 548 napig, vagy
– 10 éven belül legalább 1278 napig, vagy
– 15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt, továbbá
– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90%-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően
– 5 éven belül legalább 986 napon át, vagy
– 10 éven belül legalább 2300 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3285 napon át biztosított volt.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni:
a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,
b) az előzetes biztosítás időtartamára,
c) a jövedelmi helyzetre, valamint
d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.
Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásáról ide kattintva tájékozódhat.
(a tájékoztató részben az igénylés feltételei között még mindig szerepel itt is a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozás, de azt nem kell figyelembe venni, mert ezt a korlátozást 2024. január 1-jétől már hatályon kívül helyezték).
A kivételes rokkantsági ellátás összege 2024-ben
A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2024. január 1-től: 137.655 Ft) a következők szerint alakult:
alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2024-ben:40.265 Ft
C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2024-ben:40.265 Ft
D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2024-ben:44.740 Ft
E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2024-ben:49.210 Ft
A kivételes rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység:
2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a keresőtevékenység időtartamára és a keresőtevékenységből származó jövedelem összegére vonatkozó megkötés nélkül, korlátlanul végezhetnek munkát ellátásuk egyidejű igénybevétele mellett, miután hatályát vesztette az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt korlátozó rendelkezés. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel – az Egészség Biztosítás Törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Vonatkozó jogszabályok:
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
-a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet,
-a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet,
-az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
Források: Nyugdíjguru News,
Szociális ágazati porál
A kivételes rokkantsági ellátás összege
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2018. január 1-jétől hatályos 13/A. §-a értelmében, meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítás idővel.
Ezen személyek közül nagyon sokan és joggal nehezményezték, hogy a rokkantsági nyugdíj lehetőségének megszüntetése (2011. december 31.) óta semmilyen méltányossági lehetőség nem volt azon rokkantak számára, akik nem rendelkeznek a rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás megállapíthatóságához szükséges biztosítási idővel, vagyis nem tudnak igazolni a kérelem benyújtása előtti 5 évben legalább 3 évi, vagy 10 évben legalább 7 évi, vagy 15 évben legalább 10 évnyi biztosításban töltött időt, jellemzően munkaviszonyt vagy hasonló, munkavégzésre irányuló jogviszonyt.
Az ilyen emberek, dacára annak, hogy az egészségi állapotuk legfeljebb 60%-os, vagy akár ennél sokkal rosszabb volt, aktív korukban legfeljebb az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lehettek jogosultak. (Erről a támogatásról ide kattintva tájékozódhat.)
A helyzet enyhítése érdekében 2018. január 1-jétől igényelhető a kivételes rokkantsági ellátás.
A kivételes rokkantsági ellátás különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén annak a megváltozott munkaképességű személynek állapítható meg:
– akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50%-os vagy kisebb mértékű (az tehát, akinek az egészségi állapota 51% és 60% közé esik, nem lehet jogosult),
– akinek a komplex minősítés alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy javasolt ugyan, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
– akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előírt biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés véglegessé vált és e döntésben foglaltak szerint rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével, vagyis a kérelem benyújtását megelőző
– 5 éven belül legalább 548 napig, vagy
– 10 éven belül legalább 1278 napig, vagy
– 15 éven belül legalább 1825 napig biztosított volt, továbbá
– aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a szükséges biztosítási idő legalább 90%-ával rendelkezik, vagyis a kérelme benyújtását megelőzően
– 5 éven belül legalább 986 napon át, vagy
– 10 éven belül legalább 2300 napon át vagy
– 15 éven belül legalább 3285 napon át biztosított volt.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem elbírálásakor a mérlegelés során figyelemmel kell lenni:
a) az egészségi állapot komplex minősítésben meghatározott mértékére,
b) az előzetes biztosítás időtartamára,
c) a jövedelmi helyzetre, valamint
d) az egyéb különös méltánylást igénylő körülményekre.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás iránti kérelmét elutasító döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be.
Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti igény benyújtásáról ide kattintva tájékozódhat.
(a tájékoztató részben az igénylés feltételei között még mindig szerepel itt is a keresőtevékenységgel kapcsolatos korlátozás, de azt nem kell figyelembe venni, mert ezt a korlátozást 2024. január 1-jétől már hatályon kívül helyezték).
A kivételes rokkantsági ellátás összege 2024-ben
A kivételes rokkantsági ellátás havi összege (az alapösszeghez viszonyított mértékben - maga az alapösszeg 2024. január 1-től: 137.655 Ft) a következők szerint alakult:
alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2024-ben:40.265 Ft
C2 kategória: az alapösszeg 45 százalékának a 65%-a, 2024-ben:40.265 Ft
D kategória: az alapösszeg 50 százalékának a 65%-a, 2024-ben:44.740 Ft
E kategória: az alapösszeg 55 százalékának a 65%-a, 2024-ben:49.210 Ft
A kivételes rokkantsági ellátás folyósítása melletti keresőtevékenység:
2021. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülők a keresőtevékenység időtartamára és a keresőtevékenységből származó jövedelem összegére vonatkozó megkötés nélkül, korlátlanul végezhetnek munkát ellátásuk egyidejű igénybevétele mellett, miután hatályát vesztette az Mmtv. 13. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt korlátozó rendelkezés. A kivételes rokkantsági ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőtevékenység időtartama alatt bekövetkezett keresőképtelenségére tekintettel – az Egészség Biztosítás Törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Vonatkozó jogszabályok:
megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény,
-a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet,
-a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet,
-az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
Források: Nyugdíjguru News,
Szociális ágazati porál
- Találatok: 117
