Amit a Kókuszolajról – Kókuszzsírról jó tudni

A szívbetegségek elkerülésében fontos szerepe van a kókuszolajban található zsírsavaknak

A megfelelő minőségű termékekről, azok helyes használatáról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

A szívbetegségek elkerülésében fontos szerepe van a kókuszolajban található zsírsavaknak. Egyensúlyban tartják a vér koleszterinszintjét, megőrzik az érfalak rugalmasságát.
Mivel a kókuszolaj magas hő hatására sem bomlik le, fogyasztásakor nem kerülnek káros, úgynevezett transz-zsírsavak a szervezetbe, amelyek jelentősen növelik a szív- és érrendszer megbetegedéseit.
A kókuszolaj kíméletes a gyomorhoz és a belekhez, segíti a káros baktériumok, gombák és egyéb paraziták miatt kialakult emésztési zavarok, főként az IBS megelőzését, kezelését. Rendszeres fogyasztása serkenti a lelassult anyagcserét, gyorsítja a kalóriaégetést, és a pajzsmirigy működésére is pozitív hatással van.

Az ázsiai országok régóta kedvelik és használják a kókuszzsírt, a 20. század végére pedig Amerika és Európa is felfedezte maga számára ezt a zsiradékot.
Ehhez persze arra is szükség volt, hogy különféle kutatásokkal kimutassák, milyen egészséges a kókuszzsír használata.

Már néhány éve él a köztudatban, de mostanában hódít igazán teret magának a kókuszzsír. A kókusz gyümölcséből kivont zsiradék újszerű alapanyagnak tűnhet, pedig nem az.
A szanszkrit szövegek tanúsága szerint már 4000 évvel ezelőtt is használtak kókuszolajat, kókuszzsírt, igaz, ezekben a szövegekben ennek az anyagnak az egészségre gyakorolt pozitív hatásait említik, s nem a konyhai helytállását méltatják.

Bár a kókuszzsír több mint 85%-a telített zsírsav, ennek ellenére kifejezetten ajánlott epe és emésztőrendszeri problémákkal küzdők számára, mivel a kókuszzsírban lévő telített zsírsavak szerkezete más, könnyebben emészthető, könnyebben ég el, a szervezetben nehezebben raktározódik. Ennek a tulajdonságának köszönhetően a különféle diétás étrendekhez is kiválóan illeszkedik a kókuszzsír. A kókuszzsír kevesebb kalóriát tartalmaz a többi zsiradékhoz képest, de ha számításba vesszük a korábban leírtakat, akkor már nagyfokú eltérést tapasztalhatunk a kókuszsír és a többi zsiradékféle között

A kókuszzsír, a kókuszolaj és a kókuszvaj csak megnevezésben térnek el egymástól, ugyanarról az alapanyagról van szó. Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, 28-30 fokon viszont már folyékony, ebből is adódik a többféle elnevezés.

A kókuszzsír rengeteg módon használható a konyhában: növényi pástétomok alapanyaga lehet, nyers sütemények esetén is ideális kötőanyag. Állaga sokban emlékeztet az állati zsiradékokra, így ügyes fűszerezéssel vega módon is hozzájuthatunk a kedvenc libazsírunkhoz, pecsenyezsírunkhoz. De a kókuszzsír friss kenyérre kenve, kis sóval hintve is kifejezetten finom.

Mivel magas hőfokon is lehet vele dolgozni (170-180 fokig), ideális megoldást kínál a bő zsiradékban történő sütéshez, így sült krumplit, rántott húst, lángost vagy épp fánkot is süthetünk benne. De nem csak a bő olajban sütendő fogásokhoz ideális, a kókuszzsír segítségével olajszag és füst nélkül süthetünk palacsintát tükörtojást vagy éppen tócsnit is. Kókuszolajjal készíthetünk rántást, a krumplipüréhez, zöldségkrémekhez, tepsiben sült köretekhez is tökéletes zsiradék, de a sütőbe szánt csirke bőre alá is tehetünk egy keveset belőle, ha azt szeretnénk, hogy az szaftos maradjon sütés közben.

A sokrétű felhasználása nem áll meg a főételeknél: a kókuszzsír süteményekhez is jól használható,  sok esetben könnyedén helyettesíthető vele a desszertekhez, édességekhez szükséges zsiradék. Kókuszolajat használhatunk kevert süteményekhez, muffinokhoz de kelt tésztákba is tehetjük. Kókuszzsírral készülhet kalács, de túrós vagy épp krumplis pogácsában is tökéletesen megállja a helyét. A sütést kívánó sütemények esetében érdemes odafigyelni arra, hogy a kókuszzsír dermedt állapotában nehezen használható, így olyan receptek átdolgozásával kísérletezzünk, amelyekben folyékony vagy puha zsiradékra van szükség.

Amíg a bő zsiradékban sütésnél nem különösebben izgalmas, addig a kimért alapanyagokon nyugvó ételeknél érdemes tudni, hogy a kókuszsírból kevesebbre van szükség, mint más zsiradékokból, így ezeket a recepteket ennek fényében kissé át kell dolgozni.

A kókuszzsír nem igényel hűtőben való tárolást. Magas oxidációs pontjának köszönhetően sütés közben nem indít be káros oxidatív folyamatokat, épp ezért leszűrve többször is felhasználható.

Amíg a bő zsiradékban sütésnél nem különösebben izgalmas, addig a kimért alapanyagokon nyugvó ételeknél érdemes tudni, hogy a kókuszsírból kevesebbre van szükség, mint más zsiradékokból, így ezeket a recepteket ennek fényében kissé át kell dolgozni.

A kókuszzsír nem igényel hűtőben való tárolást. Magas oxidációs pontjának köszönhetően sütés közben nem indít be káros oxidatív folyamatokat, épp ezért leszűrve többször is felhasználható.

A kókuszolaj kapcsán gyakorta szóba kerül a másik „reformolaj”, a pálmaolaj is. Az olajpálma kapcsán nem feledkezhetünk meg a pusztuló esőerdőkről és az eltűnő állatfajtákról. Az olajpálma ugyanis az egyenlítő környékén érzi jól magát, így az ezen az égövön őshonos flóra és fauna a nagy pálmazsír felvevő piacnak köszönhetően kihalásra van ítélve. A pálmazsír kinyeréséhez a pálmát ki kell vágni – míg a kókuszolajnál a termésből nyerik a zsiradékot. A pálmazsír ma már szinte minden élelmiszerünkben megtalálható. A 240 fokig hevíthető, nehezen avasodó, könnyen tárolható zsiradék a kókuszzsírnál 10 fokkal magasabb olvadásponttal rendelkezik.
Felhasználása nagyjából megegyezik a kókuszolajéval.
Pálmazsírral is készíthető pástétom, felhasználható bő zsiradékban történő sütéshez és a különféle édességek címkéjén is gyakorta találkozni vele.

8 érv a Kókuszolaj fogyasztás mellett
Videó szerzője:Ujhelyi Szabolcs Zoárd