Tájékoztató a 2024-es évben megváltozott munkaképességű munkavállalók társadalombiztosítási terheiről
Rokkant ellátás, illetve Rehabilitációs ellátás esetén
Megváltozott munkaképességű személy vállalkozói tevékenysége
2024. január 1-jétől hatályos szabály alapján, a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás igénylésekor már nem kell megszüntetni a fennálló keresőtevékenységet.
Nem változott az a szabály, hogy a már megállapított rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás folyósítása alatt is végezhető keresőtevékenység.
Ellátások melletti munkavégzés:
I./ Ápolási díj mellett
Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Ha a hozzátartozó keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, akkor nem jogosult az ápolási díjra.
Nem adóköteles mivel segély, viszont tb járulék köteles, így megilleti az ellátottat a tb támogatottság.
II./ Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott biztosítási idővel rendelkezik, valamint keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A jogosultság megállapítását követően az alábbi ellátások kerülhetnek folyósításra:
1./ Rehabilitációs ellátás
Ezen ellátási formában a személy foglalkoztatása rehabilitáció eszköz, ezért a munkavégzés nem csak, hogy lehetőség, hanem alapvető követelmény is.
A jövedelem azonban 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át, ellenkező esetben az ellátást meg kell szüntetni.
2./ Rokkant ellátás
A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
A munkavégzés tehát nem tilalmazott, de nem is eleme az ellátásnak, viszont itt is irányadó a fenti korlátozás:
a jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át, ellenkező esetben az ellátást meg kell szüntetni.
A megváltozott munkaképességűek ellátása, azaz a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni.
Igaz ez akkor is, ha a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban, vagy vállalkozói jogviszonyban folytatja a keresőtevékenységét.
Erre tekintettel először tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatását!
A megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a 2012. évi I. törvény (Mt.) azon szabályára, mely szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki
-fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
-vakok személyi járadékára jogosult, vagy
-megváltozott munkaképességű.
Megjegyzés: Az Mt. alapján megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítése alapján az,
- akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
-aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
-akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy rokkantsági ellátásban részesül.
Munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy munkabéréből a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl meg kell fizetni 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelynél szintén érvényesül az a szabály, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor nem kell megfizetni a fenti minimális alapból a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adót, ha megváltozott munkaképességű munkavállaló
-csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, ápolási díjban részesül vagy
-köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanul, vagy szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Megjegyzés: A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, amelybe nem tartozik bele a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások és a gyermekgondozást segítő ellátás.
Megváltozott munkaképességű személy vállalkozói tevékenysége
A rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyban is.
A vállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok szerint meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó megfizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, amelynek az alapja legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum.
A vállalkozásnak a 13 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.
Nem kell megfizetni a fenti minimális alap szerint a tb közterheket azokra a napokra, amelyekben a társaság megváltozott munkaképességű tagja, vagy a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó
– táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
– gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja;
-csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
-önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;-
fogvatartott.
Miként alakul a szünetelésnél a minimális alap alóli mentesség?
Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a megváltozott munkaképességű tagjával fennálló jogviszonya kapcsán a minimális alapnál nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Más szabály vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A megváltozott munkaképességű ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a minimális alapok kapcsán nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében (azaz a teljes hónapban) az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága – a szociális hozzájárulási adó kapcsán az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége –, illetve egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Ha a fenti szünetelés nem a teljes hónapban áll fenn, akkor az egyéni vállalkozó legalább a minimális alap szerint köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
Végezetül tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonya, vállalkozói tevékenysége kapcsán érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt!
Szociális hozzájárulási adókedvezmény
A kifizető, illetve az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet
– munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után,
– megváltozott munkaképességű személy kapcsán, aki egyéni vállalkozó, illetve tagja a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak, a korlátolt felelősségű társaságnak, a közös vállalatnak, az egyesülésnek, az európai gazdasági egyesülésnek, a szabadalmi ügyvivői irodának, a szabadalmi ügyvivői társaságnak, az ügyvédi irodának, a közjegyzői irodának, a végrehajtói irodának, az egyéni cégnek, és ebben a társaságban adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya áll fenn.
Megjegyzés: A kedvezmény kapcsán megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül - fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.
A kedvezményt a kifizető, illetve az egyéni vállalkozás a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a fenti megváltozott munkaképességű személy ellátásának folyósítását igazoló határozat, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.
A kedvezmény a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított szociális hozzájárulási adóalapból érvényesíthető azzal, hogy a kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese (amely idén havi bruttó 533 600 forint) után vehető igénybe.
Ha a megváltozott munkaképességű személy értesül arról, hogy a fenti jogosultsága megszűnik, akkor megszűnésről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni erről a kifizetőt, illetve az egyéni vállalkozót. Ennek eredményeként a kedvezmény, a jogosultság megszűnését követő hónaptól már nem vehető igénybe.
Forrás: Infodata.hu
Megváltozott munkaképességű személy vállalkozói tevékenysége
2024. január 1-jétől hatályos szabály alapján, a rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátás igénylésekor már nem kell megszüntetni a fennálló keresőtevékenységet.
Nem változott az a szabály, hogy a már megállapított rehabilitációs-, illetve a rokkantsági ellátás folyósítása alatt is végezhető keresőtevékenység.
Ellátások melletti munkavégzés:
I./ Ápolási díj mellett
Az ápolási díj az állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Ha a hozzátartozó keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja, akkor nem jogosult az ápolási díjra.
Nem adóköteles mivel segély, viszont tb járulék köteles, így megilleti az ellátottat a tb támogatottság.
II./ Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett
Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az, aki a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, és aki a kérelem benyújtását megelőzően meghatározott biztosítási idővel rendelkezik, valamint keresőtevékenységet nem végez és rendszeres pénzellátásban nem részesül.
A jogosultság megállapítását követően az alábbi ellátások kerülhetnek folyósításra:
1./ Rehabilitációs ellátás
Ezen ellátási formában a személy foglalkoztatása rehabilitáció eszköz, ezért a munkavégzés nem csak, hogy lehetőség, hanem alapvető követelmény is.
A jövedelem azonban 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át, ellenkező esetben az ellátást meg kell szüntetni.
2./ Rokkant ellátás
A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
A munkavégzés tehát nem tilalmazott, de nem is eleme az ellátásnak, viszont itt is irányadó a fenti korlátozás:
a jövedelem 3 egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 %-át, ellenkező esetben az ellátást meg kell szüntetni.
A megváltozott munkaképességűek ellátása, azaz a rehabilitációs ellátás, illetve a rokkantsági ellátás mellett korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni.
Igaz ez akkor is, ha a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban, vagy vállalkozói jogviszonyban folytatja a keresőtevékenységét.
Erre tekintettel először tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatását!
A megváltozott munkaképességű személy munkaviszonyban történő foglalkoztatása kapcsán kiemelt figyelmet kell fordítani a 2012. évi I. törvény (Mt.) azon szabályára, mely szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ha a munkavállaló egészségi állapota megváltozik, akkor a fenti szabályra is tekintettel a munkáltató köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást megfelelően módosítani.
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, aki
-fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
-vakok személyi járadékára jogosult, vagy
-megváltozott munkaképességű.
Megjegyzés: Az Mt. alapján megváltozott munkaképességű munkavállaló a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítése alapján az,
- akiknek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
-aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
-akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy rokkantsági ellátásban részesül.
Munkaviszonyban foglalkoztatott, megváltozott munkaképességű személy munkabéréből a 15 százalék személyi jövedelemadó-előlegen túl meg kell fizetni 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
Részmunkaidőben történő foglalkoztatáskor figyelemmel kell lenni arra, hogy a társadalombiztosítási járulékot legalább a minimálbér 30 százalékából meg kell fizetni.
A munkáltató a munkabér után megfizeti a 13 százalék szociális hozzájárulási adót, amelynél szintén érvényesül az a szabály, hogy részmunkaidőben történő foglalkoztatásnál legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.
Ugyanakkor nem kell megfizetni a fenti minimális alapból a társadalombiztosítási járulékok és a szociális hozzájárulási adót, ha megváltozott munkaképességű munkavállaló
-csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, ápolási díjban részesül vagy
-köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanul, vagy szakképző intézmény által szervezett szakmai oktatásban jogszabály alapján ingyenesen vesz részt, továbbá a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat.
Megjegyzés: A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás folyósítása megszűnik, ha az érintett más rendszeres pénzellátásban részesül, amelybe nem tartozik bele a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, az örökbefogadói díj, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások és a gyermekgondozást segítő ellátás.
Megváltozott munkaképességű személy vállalkozói tevékenysége
A rehabilitációs-, illetve rokkantsági ellátásban részesülő személy dolgozhat egyéni-, illetve társas vállalkozói jogviszonyban is.
A vállalkozói jogviszony alapján a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót legalább az ún. minimális alapok szerint meg kell fizetni. Azaz a rokkantsági-, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő vállalkozó megfizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, amelynek az alapja legalább a minimálbér, illetve szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum.
A vállalkozásnak a 13 százalék szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér 112,5 százaléka, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.
Nem kell megfizetni a fenti minimális alap szerint a tb közterheket azokra a napokra, amelyekben a társaság megváltozott munkaképességű tagja, vagy a megváltozott munkaképességű egyéni vállalkozó
– táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
– gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyéni vállalkozó e tevékenységét személyesen folytatja;
-csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül;
-önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;-
fogvatartott.
Miként alakul a szünetelésnél a minimális alap alóli mentesség?
Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a megváltozott munkaképességű tagjával fennálló jogviszonya kapcsán a minimális alapnál nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Más szabály vonatkozik az egyéni vállalkozókra. A megváltozott munkaképességű ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a minimális alapok kapcsán nem veszi számításba azt a hónapot, amelynek egészében (azaz a teljes hónapban) az ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága – a szociális hozzájárulási adó kapcsán az állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége –, illetve egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel. Ha a fenti szünetelés nem a teljes hónapban áll fenn, akkor az egyéni vállalkozó legalább a minimális alap szerint köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
Végezetül tekintsük át a megváltozott munkaképességű személy munkaviszonya, vállalkozói tevékenysége kapcsán érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt!
Szociális hozzájárulási adókedvezmény
A kifizető, illetve az egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet
– munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után,
– megváltozott munkaképességű személy kapcsán, aki egyéni vállalkozó, illetve tagja a közkereseti társaságnak, a betéti társaságnak, a korlátolt felelősségű társaságnak, a közös vállalatnak, az egyesülésnek, az európai gazdasági egyesülésnek, a szabadalmi ügyvivői irodának, a szabadalmi ügyvivői társaságnak, az ügyvédi irodának, a közjegyzői irodának, a végrehajtói irodának, az egyéni cégnek, és ebben a társaságban adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya áll fenn.
Megjegyzés: A kedvezmény kapcsán megváltozott munkaképességű személynek minősül az,
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, vagy
- aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a, vagy a 19. § (1a) bekezdése, vagy a 38/C. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül - fogyatékossági támogatásban, vagy vakok személyi járadékában részesül.
A kedvezményt a kifizető, illetve az egyéni vállalkozás a komplex minősítésről szóló érvényes dokumentum, vagy a fenti megváltozott munkaképességű személy ellátásának folyósítását igazoló határozat, illetve fogyatékossági támogatás, vagy vakok személyi járadékának folyósítását igazoló határozat birtokában érvényesítheti.
A kedvezmény a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított szociális hozzájárulási adóalapból érvényesíthető azzal, hogy a kedvezmény legfeljebb a minimálbér kétszerese (amely idén havi bruttó 533 600 forint) után vehető igénybe.
Ha a megváltozott munkaképességű személy értesül arról, hogy a fenti jogosultsága megszűnik, akkor megszűnésről szóló határozat kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles tájékoztatni erről a kifizetőt, illetve az egyéni vállalkozót. Ennek eredményeként a kedvezmény, a jogosultság megszűnését követő hónaptól már nem vehető igénybe.
Forrás: Infodata.hu
- Találatok: 334
