A megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci helyzetéről Magyarországon
A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről Magyarországon
Magyarország elég rosszul áll ezen a téren Európa többi országához viszonyítva.
„A megváltozott munkaképességű embereknek már majdnem fele jövedelemből tartja el magát és családját Magyarországon - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Érték vagy! Konferencián.”-írta meg a Pénzcentrum a 2024. október 9-i cikkében.
„A magyar soros európai uniós elnökség alkalmából rendezett eseményen Fülöp Attila közölte, 2010-ben a megváltozott munkaképességű emberek közül csak minden ötödik tudott elhelyezkedni, napjainkra azonban majdnem 50 százalékra emelkedett a foglalkoztatási rátájuk, így mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű ember tartja el munkából magát és családtagjait.
A cél az, hogy minden megváltozott munkaképességű ember, aki szeretne, tudjon munkát vállalni – jelentette ki az államtitkár. „
Akkor most lássuk, hogy valójában miről is van szó.
A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről viszonylag kevés szó esik, pedig Magyarország elég rosszul áll ezen a téren.
Európa többi országához viszonyítva. A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon az EU átlag – 11% - körüli, viszont közülük sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban.
Több tízezer főre tehető azok száma, akik megfelelő segítséggel tudnának dolgozni.
Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban nem szokatlan, hogy egy irodában kerekesszékes ügyintéző fogad vagy egy boltban egy enyhén értelmi fogyatékos alkalmazott tölti fel a polcokat.
Ön hányszor tapasztal ilyet itthon? Bár van rá példa, de valószínűleg nem túl gyakran.
Nemzetközi szinten egyre erősebb a felismerés, hogy megfelelő támogatással a megváltozott munkaképességű emberek jelentős hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezzel pedig mindenki nyer.
A munkavállalás javíthatja az érintettek egészségi és mentális állapotát, csökkenti a szegénység kockázatát, mérsékli az ellátásukból származó költségvetési terheket,
és a magasabb foglalkoztatottság révén a gazdasági növekedésre is jótékonyan hatna.
A megváltozott munkaképességűek megbízható, lojális munkaerők
Azon túl, hogy hosszú távon megbízható, kiváló munkaerő a megváltozott munkaképességű munkavállaló és az önbecsülésüket is segíti, ha dolgozhatnak, további előnyöket is jelent a foglalkoztatásuk.
A munkaadónak financiálisan is nagyon gazdaságos.
A 25 feletti alkalmazottal rendelkező vállalkozások egy fő megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén 2 millió 88 ezer forinttal csökkenthetik a rehabilitációs hozzájárulásukat évente személyenként, vagyis mentesülnek ezen hozzájárulás fizetése alól.
A több száz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak még nagyobb megtakarítást jelent.
Emellett megtakaríthatják a cégek a szociális hozzájárulási adót is.
Fontos továbbá, hogy különböző állami pályázatokon is sikerrel vehetnek részt, amennyiben megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak
Társadalmilag is hasznos ez a foglalkoztatás, mert így munkabért kap segély helyett a megváltozott munkaképességű személy.
A gyámság alatt állók családtagjai felszabadulnak a munka idejére, akik így szintén munkát vállalhatnak.
A munkaidő alatt közösségbe is kerülnek ezek az emberek, a képességeiket szinten tartja, néha még fejleszti is az a munkafolyamat, amit végeznek
Hogyan áll Magyarország a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja terén?
A megváltozott munkaképességű, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy mentális problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenziójában (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) korlátozza őt.
A megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetét a relatív foglalkoztatási aránnyal illusztrálják.
A mutató azt méri, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája mekkora a teljes munkakorú népességéhez viszonyítva.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását Magyarországon is számos szociálpolitikai eszköz hivatott segíteni.
Ezekben az elmúlt években több kedvező változás is történt, például emelték a rehabilitációs járulékot, a kötelező foglalkoztatási kvótát be nem tartó munkáltatók büntetését.
Ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókkal javítani lehessen a munkaerőhiányon, szükség van a munkakörülmények és a bérezés javítására, és arra, hogy a fogyatékkal élő emberek a társadalmi periférián belül maradjanak.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek nem rendelkeznek olyan megrendelésekkel, bevételekkel, amelyek a jövő évi adózási és bérkörnyezetben stabilizálnák, javítanák likviditási helyzetüket, így a náluk dolgozó munkavállalók jövedelmi, szociális helyzete is nehezebbé válhat.
Becslések szerint Magyarországon mintegy 70-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ezt a területet is érinti az elvándorlás, a külföldre távozás.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek nem rendelkeznek olyan megrendelésekkel, bevételekkel, amelyek a jövő évi adózási és bérkörnyezetben stabilizálnák, javítanák likviditási helyzetüket, így a náluk dolgozó munkavállalók jövedelmi, szociális helyzete is nehezebbé válhat.
Mindazonáltal az adatok arra utalnak, hogy érdemes lenne a rokkantsági- és foglalkoztatáspolitika elemeit átfogóan felülvizsgálni, az elemeket jobban összehangolni ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókkal javítani lehessen a munkaerőhiányon, szükség van a munkakörülmények és a bérezés javítására, és arra, hogy a fogyatékkal élő emberek a társadalmi periférián belül maradjanak.
Írta: Gerencsér József
Magyarország elég rosszul áll ezen a téren Európa többi országához viszonyítva.
„A megváltozott munkaképességű embereknek már majdnem fele jövedelemből tartja el magát és családját Magyarországon - mondta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, az Érték vagy! Konferencián.”-írta meg a Pénzcentrum a 2024. október 9-i cikkében.
„A magyar soros európai uniós elnökség alkalmából rendezett eseményen Fülöp Attila közölte, 2010-ben a megváltozott munkaképességű emberek közül csak minden ötödik tudott elhelyezkedni, napjainkra azonban majdnem 50 százalékra emelkedett a foglalkoztatási rátájuk, így mintegy 160 ezer megváltozott munkaképességű ember tartja el munkából magát és családtagjait.
A cél az, hogy minden megváltozott munkaképességű ember, aki szeretne, tudjon munkát vállalni – jelentette ki az államtitkár. „
Akkor most lássuk, hogy valójában miről is van szó.
A megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci helyzetéről viszonylag kevés szó esik, pedig Magyarország elég rosszul áll ezen a téren.
Európa többi országához viszonyítva. A megváltozott munkaképességű népesség aránya Magyarországon az EU átlag – 11% - körüli, viszont közülük sokkal kevesebben dolgoznak, mint máshol az EU-ban.
Több tízezer főre tehető azok száma, akik megfelelő segítséggel tudnának dolgozni.
Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban nem szokatlan, hogy egy irodában kerekesszékes ügyintéző fogad vagy egy boltban egy enyhén értelmi fogyatékos alkalmazott tölti fel a polcokat.
Ön hányszor tapasztal ilyet itthon? Bár van rá példa, de valószínűleg nem túl gyakran.
Nemzetközi szinten egyre erősebb a felismerés, hogy megfelelő támogatással a megváltozott munkaképességű emberek jelentős hányadát be lehet vonni a munkaerőpiacra, ezzel pedig mindenki nyer.
A munkavállalás javíthatja az érintettek egészségi és mentális állapotát, csökkenti a szegénység kockázatát, mérsékli az ellátásukból származó költségvetési terheket,
és a magasabb foglalkoztatottság révén a gazdasági növekedésre is jótékonyan hatna.
A megváltozott munkaképességűek megbízható, lojális munkaerők
Azon túl, hogy hosszú távon megbízható, kiváló munkaerő a megváltozott munkaképességű munkavállaló és az önbecsülésüket is segíti, ha dolgozhatnak, további előnyöket is jelent a foglalkoztatásuk.
A munkaadónak financiálisan is nagyon gazdaságos.
A 25 feletti alkalmazottal rendelkező vállalkozások egy fő megváltozott munkaképességű alkalmazása esetén 2 millió 88 ezer forinttal csökkenthetik a rehabilitációs hozzájárulásukat évente személyenként, vagyis mentesülnek ezen hozzájárulás fizetése alól.
A több száz alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásoknak még nagyobb megtakarítást jelent.
Emellett megtakaríthatják a cégek a szociális hozzájárulási adót is.
Fontos továbbá, hogy különböző állami pályázatokon is sikerrel vehetnek részt, amennyiben megváltozott munkaképességű embereket alkalmaznak
Társadalmilag is hasznos ez a foglalkoztatás, mert így munkabért kap segély helyett a megváltozott munkaképességű személy.
A gyámság alatt állók családtagjai felszabadulnak a munka idejére, akik így szintén munkát vállalhatnak.
A munkaidő alatt közösségbe is kerülnek ezek az emberek, a képességeiket szinten tartja, néha még fejleszti is az a munkafolyamat, amit végeznek
Hogyan áll Magyarország a megváltozott munkaképességű emberek munkapiaci integrációja terén?
A megváltozott munkaképességű, aki valamilyen tartós, legalább 6 hónapja fennálló egészségi vagy mentális problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenziójában (munkavégzés hossza, jellege, munkahelyre történő közlekedés stb.) korlátozza őt.
A megváltozott munkaképességűek munkapiaci helyzetét a relatív foglalkoztatási aránnyal illusztrálják.
A mutató azt méri, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási rátája mekkora a teljes munkakorú népességéhez viszonyítva.
A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását Magyarországon is számos szociálpolitikai eszköz hivatott segíteni.
Ezekben az elmúlt években több kedvező változás is történt, például emelték a rehabilitációs járulékot, a kötelező foglalkoztatási kvótát be nem tartó munkáltatók büntetését.
Ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókkal javítani lehessen a munkaerőhiányon, szükség van a munkakörülmények és a bérezés javítására, és arra, hogy a fogyatékkal élő emberek a társadalmi periférián belül maradjanak.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek nem rendelkeznek olyan megrendelésekkel, bevételekkel, amelyek a jövő évi adózási és bérkörnyezetben stabilizálnák, javítanák likviditási helyzetüket, így a náluk dolgozó munkavállalók jövedelmi, szociális helyzete is nehezebbé válhat.
Becslések szerint Magyarországon mintegy 70-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ezt a területet is érinti az elvándorlás, a külföldre távozás.
A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató szervezetek nem rendelkeznek olyan megrendelésekkel, bevételekkel, amelyek a jövő évi adózási és bérkörnyezetben stabilizálnák, javítanák likviditási helyzetüket, így a náluk dolgozó munkavállalók jövedelmi, szociális helyzete is nehezebbé válhat.
Mindazonáltal az adatok arra utalnak, hogy érdemes lenne a rokkantsági- és foglalkoztatáspolitika elemeit átfogóan felülvizsgálni, az elemeket jobban összehangolni ahhoz, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozókkal javítani lehessen a munkaerőhiányon, szükség van a munkakörülmények és a bérezés javítására, és arra, hogy a fogyatékkal élő emberek a társadalmi periférián belül maradjanak.
Írta: Gerencsér József
- Találatok: 183
