Anyagi problémák, kiégés, bizonytalanság és életminőség romlás a felnőtteket otthonápolók sorsa
Közel félmillióan vannak kritikus állapotban, pedig betegeket ápolnak
Anyagi problémák, kiégés, bizonytalanság és életminőség romlás
Anyagi problémákról, kiégésről, bizonytalanságról és életminőség romlásról számoltak egy friss kutatásban azok, akik évek vagy akár évtizedek óta otthon ápolják családtagjaikat.
A híres költőnk, Radnóti Miklós szavai jutottak eszünkbe, amikor azokra az ápolási díjasokra gondolunk, akik felnőtt, magatehetetlen családtagot ápolnak, segélyes ápolási díjakért. Ők maguk mondták ki azt az üzenetet, ami az ilyen nyomorgó családok életét jellemzi, hogy „halálra vannak ítélve”, mert a segélyes ápolási díjból megélni képtelenség, de a nyugdíjuk is, csak minimális lehet majd, ebben a csapdában.
„Járkálj csak halálraítélt”! – „ezzel a gondolattal éljük a mindennapokat” - mondta egyikük.
Aki felnőtt betegét ápolja évtizedeken át segélyes ápolási díjért, annak vajon mennyi lesz a nyugdíja a napi 24 órás munka ellenértékeként ha eléri és ha megéri a nyugdíjaskort egyáltalán és nem lesz maga is rokkant.
„A Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány felmérést készített arról, hogy hogy vannak azok, akik valamely beteg vagy tartós fogyatékossággal élő családtagjukat ápolják.”-írja a 444 online hírportál
Nincsenek jól a családtagjaikat gondozók
„Az, hogy mindezek a terhek mellett, hogy vannak a családtagjaikat ápolók, szintén szomorú képet fest. Ötfokú skálán értékelve a válaszadók fele, 1018 kitöltő közepesnek ítélete meg a jelenlegi egészségügyi állapotát, mintegy ötödük pedig rossznak. Jónak pedig csak kevesebb mint a kitöltők harmada.
A kutatás tanúsága szerint az idősebb életkorban egyre romlik az egészségi állapot megítélése, azonban ez nem függ össze a gondozói feladatokkal.
Viszont a felmérésből az is látszik, hogy inkább azok érzik rosszabbul magukat, akik olyan hozzátartozójukat gondozzák, akik állandó gondozásra szorulnak.”- az economix szerint.
Kimerültség, aggódás, szorongás jellemzi a válaszadókat.
Az ötös fokozatú skálán a válaszadók fele azt mondta, hogy ezek az érzések nagyon gyakoriak nála.
A válaszadók kétharmada mondta, hogy romlott az egészségi állapota, amióta családtagját ápolja.
A segítők háromnegyedének romlott az életminősége is. Valamint azt is elmondták, hogy az évek során romlott a beteg és a támaszadó közötti kapcsolat is.
A munkaerőpiacon sem tudnak elhelyezkedni mert nagyon erős negatív munkaerőpiaci hatással is szembesülnek gondozók, az otthoni ápolást végzők.
Egynegyede olyan korban van, aki már nem is aktív a munkaerőpiacon. A segítői, támogatói szerep, amit egy életre kaptak, összeegyeztethetetlenné vált a munkával.
Ráadásul ezek az otthonápolók a nap szinte 24 órájában a beteg hozzátartozóik mellett vannak ami nem teszi lehetővé, hogy munkát tudjanak vállalni.
Sokuk még négy órás munkavégzést sem tudnak vállalni a 24 órás szolgálat miatt.
Ennek jelentős hatása van a családok anyagi helyzetére is.
A családok közel 59 százaléka megélhetési problémákkal küzd.
„De nem csak egészségügyileg, lelkileg sincsenek túl jól a családtagjaikat gondozók. A kitöltők többsége, 811 ember közepesnek, további 803 ember pedig rossznak vagy nagyon rossznak ítéleti meg a pszichológiai állapotát.” -a 444 szerint
Magyarországon magukra maradtak a fogyatékkal élő, krónikus beteg családtagjukat ápolók, akik a nap 24 órájában egyedül kénytelenek megküzdeni a rengeteg feladattal, mely a saját egészségüket is kikezdi, de az ő problémáikkal nem foglalkozik senki, miközben vannak olyan országok, ahol sokkal tisztességesebb díjazás mellett ápolói segítséget is kapnak az olyan családok, ahol súlyos beteget ápol a hozzátartozó!
Persze sok százezer család anyagi helyzetén a betegszervezetek önmaguk érdemben nem tudnak javítani, ám arra közösen felhívhatják a figyelmet, mennyire fontos az ápolási díjak emelése, a rehabilitációs lehetőségek szélesítése, a betegeket gondozók körüli szociális háló erősítése.
Ezért kell legalább minimálbérre kellene emelni az ápolási díjat a felnőtt hozzátartozóikat otthonápolók részére.
És az lenne a megnyugtató legjobb megoldás ha az állam döntéshozói végre elismernék teljes munkaidős foglalkoztatottságnak és megfelelő Uniós munkabért fizetnének az érintetteknek.
Írta: Gerencsér József
Elkezdődik a következő 24 óra - Ez a különbség a magyar és a norvég ellátórendszer között
Videó szerzője: 444.hu
Anyagi problémák, kiégés, bizonytalanság és életminőség romlás
Anyagi problémákról, kiégésről, bizonytalanságról és életminőség romlásról számoltak egy friss kutatásban azok, akik évek vagy akár évtizedek óta otthon ápolják családtagjaikat.
A híres költőnk, Radnóti Miklós szavai jutottak eszünkbe, amikor azokra az ápolási díjasokra gondolunk, akik felnőtt, magatehetetlen családtagot ápolnak, segélyes ápolási díjakért. Ők maguk mondták ki azt az üzenetet, ami az ilyen nyomorgó családok életét jellemzi, hogy „halálra vannak ítélve”, mert a segélyes ápolási díjból megélni képtelenség, de a nyugdíjuk is, csak minimális lehet majd, ebben a csapdában.
„Járkálj csak halálraítélt”! – „ezzel a gondolattal éljük a mindennapokat” - mondta egyikük.
Aki felnőtt betegét ápolja évtizedeken át segélyes ápolási díjért, annak vajon mennyi lesz a nyugdíja a napi 24 órás munka ellenértékeként ha eléri és ha megéri a nyugdíjaskort egyáltalán és nem lesz maga is rokkant.
„A Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány felmérést készített arról, hogy hogy vannak azok, akik valamely beteg vagy tartós fogyatékossággal élő családtagjukat ápolják.”-írja a 444 online hírportál
Nincsenek jól a családtagjaikat gondozók
„Az, hogy mindezek a terhek mellett, hogy vannak a családtagjaikat ápolók, szintén szomorú képet fest. Ötfokú skálán értékelve a válaszadók fele, 1018 kitöltő közepesnek ítélete meg a jelenlegi egészségügyi állapotát, mintegy ötödük pedig rossznak. Jónak pedig csak kevesebb mint a kitöltők harmada.
A kutatás tanúsága szerint az idősebb életkorban egyre romlik az egészségi állapot megítélése, azonban ez nem függ össze a gondozói feladatokkal.
Viszont a felmérésből az is látszik, hogy inkább azok érzik rosszabbul magukat, akik olyan hozzátartozójukat gondozzák, akik állandó gondozásra szorulnak.”- az economix szerint.
Kimerültség, aggódás, szorongás jellemzi a válaszadókat.
Az ötös fokozatú skálán a válaszadók fele azt mondta, hogy ezek az érzések nagyon gyakoriak nála.
A válaszadók kétharmada mondta, hogy romlott az egészségi állapota, amióta családtagját ápolja.
A segítők háromnegyedének romlott az életminősége is. Valamint azt is elmondták, hogy az évek során romlott a beteg és a támaszadó közötti kapcsolat is.
A munkaerőpiacon sem tudnak elhelyezkedni mert nagyon erős negatív munkaerőpiaci hatással is szembesülnek gondozók, az otthoni ápolást végzők.
Egynegyede olyan korban van, aki már nem is aktív a munkaerőpiacon. A segítői, támogatói szerep, amit egy életre kaptak, összeegyeztethetetlenné vált a munkával.
Ráadásul ezek az otthonápolók a nap szinte 24 órájában a beteg hozzátartozóik mellett vannak ami nem teszi lehetővé, hogy munkát tudjanak vállalni.
Sokuk még négy órás munkavégzést sem tudnak vállalni a 24 órás szolgálat miatt.
Ennek jelentős hatása van a családok anyagi helyzetére is.
A családok közel 59 százaléka megélhetési problémákkal küzd.
„De nem csak egészségügyileg, lelkileg sincsenek túl jól a családtagjaikat gondozók. A kitöltők többsége, 811 ember közepesnek, további 803 ember pedig rossznak vagy nagyon rossznak ítéleti meg a pszichológiai állapotát.” -a 444 szerint
Magyarországon magukra maradtak a fogyatékkal élő, krónikus beteg családtagjukat ápolók, akik a nap 24 órájában egyedül kénytelenek megküzdeni a rengeteg feladattal, mely a saját egészségüket is kikezdi, de az ő problémáikkal nem foglalkozik senki, miközben vannak olyan országok, ahol sokkal tisztességesebb díjazás mellett ápolói segítséget is kapnak az olyan családok, ahol súlyos beteget ápol a hozzátartozó!
Persze sok százezer család anyagi helyzetén a betegszervezetek önmaguk érdemben nem tudnak javítani, ám arra közösen felhívhatják a figyelmet, mennyire fontos az ápolási díjak emelése, a rehabilitációs lehetőségek szélesítése, a betegeket gondozók körüli szociális háló erősítése.
Ezért kell legalább minimálbérre kellene emelni az ápolási díjat a felnőtt hozzátartozóikat otthonápolók részére.
És az lenne a megnyugtató legjobb megoldás ha az állam döntéshozói végre elismernék teljes munkaidős foglalkoztatottságnak és megfelelő Uniós munkabért fizetnének az érintetteknek.
Írta: Gerencsér József
Elkezdődik a következő 24 óra - Ez a különbség a magyar és a norvég ellátórendszer között
Videó szerzője: 444.hu
- Találatok: 88
