Az infokommunikációs akadálymentesítésről röviden

Írta: Mozgaskorlatozottak MBE Dátum: 2025. november 20 Kategória: Blog.

Mit jelent az infokommunikációs akadálymentesítés?
Infokommunikációs akadálymentesítés Magyarországon

Mit jelent az infokommunikációs akadálymentesítés?
Az infokommunikációs akadálymentesítés lényege, hogy a kommunikációs és információs technológiák mindenki számára – különösen a fogyatékossággal élőknek – hozzáférhetőek és használhatóak legyenek. Ez nemcsak technikai, hanem társadalmi esélyegyenlőségi kérdés is.
Célja:
Az információkhoz és szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása látássérült, hallássérült, mozgáskorlátozott vagy más fogyatékossággal élő emberek számára
Eszközei:
Felolvasó szoftverek, képernyőolvasók, szemegér és alternatív kommunikációs programok
Jelnyelvi tolmácsolás, feliratozás, vizuális és hangos tájékoztatórendszerek
Akadálymentes weboldalak és digitális szolgáltatások
Miért fontos?
Társadalmi felzárkózás: Segíti az önálló életvitelt és az önrendelkezést.
Esélyegyenlőség: Nemcsak a fogyatékossággal élőknek, hanem időseknek, átmeneti sérüléssel élőknek és más hátrányos helyzetű csoportoknak is előnyös.
Jogszabályi háttér: Az EU és a magyar szabványok előírják az akadálymentesítés követelményeit.

Egy példa Magyarországról
MEOSZ projekt – „Korlátok nélkül” A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 2018-ban indította el az infokommunikációs akadálymentesítés programját, amely több száz súlyosan mozgáskorlátozott ember számára tette könnyebbé a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést.
728 millió forint uniós támogatással valósult meg
Országos mentorhálózatot építettek ki, hogy személyre szabott segítséget nyújtsanak
Minden vármegyében elérhetővé tették a szolgáltatásokat
Fejlesztési pillérek:
Számítógépes eszközök beszerzése és adaptálása
Mozgássérült-barát felolvasó szoftverek fejlesztése
Biztonságos IKT-eszközhasználat támogatása


Néhány példa arra, hogyan segíthet az infokommunikációs akadálymentesítés

Látássérülteknek:
Képernyőolvasó programok (pl. JAWS, NVDA): a monitoron megjelenő szöveget hangosan felolvassák.
Braille-kijelzők: a digitális szöveget Braille-írásban jelenítik meg, így a felhasználó tapintással olvashatja.
Akadálymentes weboldalak: megfelelő kontraszt, nagyítható betűméret, képekhez alternatív szöveg.

Hallássérülteknek:
Feliratozás: TV-műsorok, online videók, előadások felirattal követhetők.
Jelnyelvi tolmácsolás: élőben vagy videókapcsolaton keresztül biztosítják.
Vizuális jelzések: például villogó fény a tűzjelzőnél vagy ajtócsengőnél.

Mozgáskorlátozottaknak:
Alternatív beviteli eszközök: szemegér, fejmozgással irányítható kurzor, hangvezérlés.
Online ügyintézés: sok szolgáltatás digitálisan elérhető, így nem kell személyesen megjelenni.
Akadálymentes közlekedési információk: mobilalkalmazások jelzik, mely buszok vagy metrók akadálymentesek.

Időseknek vagy átmeneti sérüléssel élőknek
Egyszerűsített felületek: nagy ikonok, könnyen olvasható betűtípusok.
Hangos asszisztensek: például okoshangszórók, amelyek segítenek információt keresni vagy emlékeztetőt beállítani.
Ezek az eszközök és megoldások nemcsak a fogyatékossággal élőknek, hanem mindenkinek kényelmesebbé teszik a digitális világban való részvételt.

Ez az áttekintő táblázat, bemutatja, hogy Magyarországon az infokommunikációs akadálymentesítés különböző fogyatékossági csoportok számára milyen konkrét megoldásokat kínál.

Látható, hogy az akadálymentesítés nemcsak speciális eszközöket jelent, hanem a digitális szolgáltatások átalakítását is, hogy mindenki számára használhatóak legyenek.

Összegzve:
Az infokommunikációs akadálymentesítés nem pusztán technikai fejlesztés, hanem az inkluzív társadalom alapfeltétele.
A digitális világban való részvételhez mindenki számára biztosítani kell a megfelelő eszközöket és szolgáltatásokat – legyen szó oktatásról, közszolgáltatásról vagy mindennapi ügyintézésről.
Írta: Gerencsér József

• Találatok: 39