DISZKRIMINÁCIÓ FELSŐ FOKON!
Mi történt a felnőtteket otthon ápolókkal napjainkig?
Minimálbért a felnőtteket otthonápolóknak!
Aki felnőtt betegét ápolja évtizedeken át segélyes ápolási díjért, annak vajon mennyi lesz a nyugdíja a napi 24 órás munka ellenértékeként ha eléri és ha megéri a nyugdíjaskort?
A felnőtt otthonápolási díj 2026-ban három összegben érhető el, és mindegyik a 2026-ra meghatározott 51 760 Ft-os alapösszegből indul ki.
A támogatás nagykorú hozzátartozóknak jár, akik tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy otthoni ápolását végzik.
A volt Fideszes kormányzat megosztó hibás döntések eredménye az volt, hogy azonos társadalmi csoportokon belül is súlyos diszkriminációkat alkalmaztak.
Például, a felnőtteket otthonápolókat súlyos diszkrimináció érte azzal, hogy az ápolási díjuk összege differenciált, és csupán 30-50%-a a tartósan beteg gyermekek után járó ápolási díjnak.
Diszkriminatív a rendelkezés volt azért is, mert a felnőtteket évtizedeken keresztül otthon ápoló hozzátartozónak nem jár az 50 000 Ft/hó összegű nyugdíj kiegészítés sem, mely a tartósan beteg gyermeküket 20 éven át ápolókat viszont megilleti.
Egy magatehetetlen felnőtt évtizedekig tartó ápolása fizikálisan rendkívül megterhelő, amibe bele is rokkanhat az ápolási díjban részesülő családtag.
Megrokkanása esetén viszont egyetlen forint rokkant-ellátást sem kap, mivel az ápolási díj folyósításának ideje nem számít be a biztosítási időbe.
Ezekre a súlyos problémákra hívja fel a figyelmet a Magyar Szociális Fórum, mely diszkriminációmentes ápolási díjazást sürgetett 2019-ben.
Valamint 2021-ben a Lépjünk, hogy léphessenek Alapítvány is levelet írt Novák Katalinnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárkához ebben az ügyben.
Ám a 2026-os választásokig nem történt ebben változás.
Az Orbán kormány rendre lesöpörte az ügyet az asztalról így az akkori ápolási díjakkal kapcsolatos kormányzati döntés szerint csak a tartós ápolásra szoruló gyermekek utáni ápolási díjat emelték meg akkoriban havi 100 ezer Ft/hó összegre, ami 2026-ban már 322 800 Ft, amelyből 10% nyugdíjjárulék levonása után a nettó összeg 290 520 Ft. miközben a felnőtt hozzátartozóját ápolók díja megrekedt a múltban.
Ez teljesen megegyezik a 2026-ra megállapított minimálbérrel, mivel a GYOD összege jogszabály szerint mindig a minimálbérhez kötött de a felnőttek után differenciáltan járó ápolási díjak összegei továbbra is rendkívül alacsonyak.
Az 50 ezer Ft/hó nyugdíj-kiegészítés is csak annak a szülőnek jár, aki a súlyos beteg gyermekét legalább 20 éven át otthon ápolta.
Álláspontunk szerint a felnőtteket évtizedeken át otthon ápolók is megérdemelnék ezeket a jogosultságokat, mivel egy felnőtt, magatehetetlen ember évtizedekig tartó ápolása rendkívül megerőltető lelkileg és fizikálisan egyaránt.
Az Orbán kormány a felnőttek otthon ápolásának valós problémáiról nem akart tudomást venni, miközben ezek a személyek triplán károsulttá váltak.
Egyrészt, csak segélyszerű pénzellátásban részesülnek a felnőttek ápolása esetén járó ápolási díjjal, miközben a beteg hozzátartozó ápolása akár évtizedeken át is tarthat.
Másrészt, a felnőtt hozzátartozót otthon ápolóknak nem jár az 50 ezer Ft/hó összegű öregségi nyugdíj-kiegészítés.
Harmadrészt, az ilyen otthon ápolók az öregségi nyugdíjkorhatár előtti megrokkanásuk esetén egyetlen forint pénzellátásra sem lettek jogosultak.
Egy Dunántúlon élő asszony arról panaszkodott a Magyar Szociális Fórumnak, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe került az otthon ápolás miatt.
Először az idős édesanyja szorult ápolásra, aki agyvérzést kapott és pár éves szenvedés után elhunyt.
Az idős édesanyja ápolásába a nyugdíj előtt álló asszony belerokkant.
A panaszos elmondta, hogy nyugdíj előtt 5-6 évvel már lehetetlen volt betegen újra munkát találnia.
A betegségei súlyosbodtak, az orvos-bizottsági vélemény alapján megváltozott munkaképességű személynek véleményezték.
A rokkantsági ellátás iránti igényét viszont azzal az indokkal utasították el, hogy nincs meg a szükséges biztosítási ideje, mivel az ápolási díj folyósításának időtartama nem számít be a biztosítási jogviszonyba.
Az asszony férje is beteg volt, de mivel veszélyes munkakörben dolgozott, és megvoltak a feltételek a nyugdíjazásához, őt már korkedvezménnyel előnyugdíjazták.
Anyagi nehézségeik ellenére mindkettőjüknek a férj előnyugdíjából kellett megélniük. A beteg férfi otthonában rosszul lett - egyensúlyát vesztve elesett - kórházba került.
A hétvégi ügyeleten a rosszullétének diagnosztikai kivizsgálásait a következő hétfőre halasztották, de azt már nem érte meg. A rokkant feleség magára maradt egyetlen fillér nélkül.
Állapotrosszabbodása miatt újabb orvos-bizottsági felülvizsgálatát kérte, melyen 54 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála.
A jogszabályok alapján ezzel, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság már megillette őt. Így tudta csak átvészelni az öregségi nyugdíj igényléséig még hátralévő éveket, az özvegyi nyugdíj igénybevételéhez menekülve.
A ma már öregségi nyugdíjas Dunántúli asszony szerint: „még belegondolni is szörnyű abba, ha a felnőtteket otthon ápolók bele rokkannak az ápolásba, egyetlen fillér nélkül maradnak, amíg el nem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt”.
Egy másik példa is arra világít rá, hogy micsoda kiszolgáltatottságban élik a hétköznapokat azok, akik felnőtt hozzátartozójuk ápolását emberségből végzik, de akár évtizedeken át, csak segélyszerű ápolási díjból vegetálnak. Nemcsak a nélkülözés, de a belerokkanás veszélye is fenyegeti ezeket az otthon ápolókat. „Ha ez bekövetkezik, akkor mindennek vége”- ezzel a mondattal hívta fel a Magyar Szociális Fórum figyelmét még 2019-ben a probléma súlyára egy Dél-Nyugaton élő kerekes székes férfi.
A beteg, nemcsak az agyvérzéssel, de a tumorral szemben is felvette a harcot az életben maradásért. A 87 százalékos egészségkárosodott férfi már több mint tíz éve a felesége ápolására szorul.
Az asszonynak fel kellett adni az állását, hogy férjét ápolni tudja.
A gondozásra szoruló férfi elmondta, hogy az életüket mennyire megnehezíti a mindennapos kiszolgáltatottság, az anyagi nehézségek, és a feleségére ránehezedő lelki és fizikális teher.
Naponta hálával gondol a párjára, hogy ezt a küldetést önként vállalta, mely rengeteg lemondással jár.
A férfi méltatlannak és megalázónak tartja azt a fajta diszkriminációt, mely különbséget tesz a súlyos beteg gyermeküket és a felnőtt családtagjukat otthon ápolók között.
Kinyilvánította azt a véleményét is, hogy: „Nem a súlyos betegek gyermekeket otthonápolóktól irigylem a magasabb gondozási díjat, vagy a havi 51.760 forintos nyugdíj-kiegészítést.
Csupán azt nem értem, hogy a súlyos beteg felnőtteket évtizedeken át otthon ápolók miért nem lehetnek egyenrangúak a gyermeküket otthon ápolókkal?
Ők miért nem lehetnek jogosultak a napi 24 órás helytállást igénylő munkájuk elismeréseként a havi 100 ezer Ft-os ápolási díjra, illetve 20 év utáni ápolás esetén a havi 50 ezer Ft-os nyugdíj-kiegészítésre?
Ebbe a munkába bele is lehet rokkanni, és akkor mindennek vége.
Miért nem ismert el a kormány munkaviszonyként az otthon ápolási munkát?
Miért nem díjazta azt egységesen legalább a minimálbérrel?
Nem „szórakozásból”, hanem kényszerből és emberségből kell meghozni a döntést, hogy az állásukat feladva a súlyos beteg családtagjukat ápolják az asszonyok.
Mindegy, hogy a súlyos beteg gyermeküket, a férjüket, vagy a szüleiket ápolják, pont ezért, egységesen kellene kezelni a helyzetüket.
Mivel az otthon ápolási feladatokat többségében nők végzik, így a nemek közötti diszkrimináció és a jövedelem béli különbségek tovább nehezítik a nők helyzetét, egész életüket végig kísérve.
Bele gondoltak-e abba akkor a döntéshozók, hogy a rendkívül alacsony ápolási díjakból milyen összegű nyugdíja lesz a súlyos beteg felnőtteket otthon ápoló asszonyoknak, akiknek még a havi 50 ezer Ft nyugdíj-kiegészítés sem jár?
Katasztrofális időskor vár rájuk mert Jelenlegi szabályozás szerint
1) Nyugdíj + ápolási díj együtt nem jár
Az ápolási díj aktív korúak ellátása, ezért nem összeegyeztethető öregségi nyugdíjjal.
Amint valaki nyugdíjas lesz, az ápolási díjat megszüntetik.
2) Nyugdíj + GYOD sem jár együtt
A GYOD is biztosítotti jogviszonyhoz kötött, így nem folyósítható nyugdíj mellett.
3) Kivétel: özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj nem minősül öregségi nyugdíjnak, ezért mellette járhat ápolási díj vagy GYOD.
Ezt a súlyosan diszkriminatív és méltatlan helyzetet mihamarabb meg kellene szüntetni. „Az otthon ápolás díjazást ne árnyékolja be diszkrimináció! ” - hangsúlyozta véleményében a kerekes székes férfi.
Ezeknek a személyeknek, illetve családoknak a megélhetési gondjait átérzi. Ezt a hatalmas munkát, munkaviszonyként elismerve kellene kezelni és legalább a minimálbérrel díjazni és teljes munkaidős foglalkoztatottságként kellene elismerni.
Arra kérjük az új TISZA kormányt, hogy szüntesse meg a felnőtteket otthon ápolók díjazásának hátrányos megkülönböztetését.
Írta: Gerencsér József
Ezért kell legalább minimálbérre emelni az ápolási díjat
Videó szerzője: aHang
Minimálbért a felnőtteket otthonápolóknak!Aki felnőtt betegét ápolja évtizedeken át segélyes ápolási díjért, annak vajon mennyi lesz a nyugdíja a napi 24 órás munka ellenértékeként ha eléri és ha megéri a nyugdíjaskort?
A felnőtt otthonápolási díj 2026-ban három összegben érhető el, és mindegyik a 2026-ra meghatározott 51 760 Ft-os alapösszegből indul ki.
A támogatás nagykorú hozzátartozóknak jár, akik tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személy otthoni ápolását végzik.
A volt Fideszes kormányzat megosztó hibás döntések eredménye az volt, hogy azonos társadalmi csoportokon belül is súlyos diszkriminációkat alkalmaztak.
Például, a felnőtteket otthonápolókat súlyos diszkrimináció érte azzal, hogy az ápolási díjuk összege differenciált, és csupán 30-50%-a a tartósan beteg gyermekek után járó ápolási díjnak.
Diszkriminatív a rendelkezés volt azért is, mert a felnőtteket évtizedeken keresztül otthon ápoló hozzátartozónak nem jár az 50 000 Ft/hó összegű nyugdíj kiegészítés sem, mely a tartósan beteg gyermeküket 20 éven át ápolókat viszont megilleti.
Egy magatehetetlen felnőtt évtizedekig tartó ápolása fizikálisan rendkívül megterhelő, amibe bele is rokkanhat az ápolási díjban részesülő családtag.
Megrokkanása esetén viszont egyetlen forint rokkant-ellátást sem kap, mivel az ápolási díj folyósításának ideje nem számít be a biztosítási időbe.
Ezekre a súlyos problémákra hívja fel a figyelmet a Magyar Szociális Fórum, mely diszkriminációmentes ápolási díjazást sürgetett 2019-ben.
Valamint 2021-ben a Lépjünk, hogy léphessenek Alapítvány is levelet írt Novák Katalinnak az Emberi Erőforrások Minisztériumának a család- és ifjúságügyért felelős államtitkárkához ebben az ügyben.
Ám a 2026-os választásokig nem történt ebben változás.
Az Orbán kormány rendre lesöpörte az ügyet az asztalról így az akkori ápolási díjakkal kapcsolatos kormányzati döntés szerint csak a tartós ápolásra szoruló gyermekek utáni ápolási díjat emelték meg akkoriban havi 100 ezer Ft/hó összegre, ami 2026-ban már 322 800 Ft, amelyből 10% nyugdíjjárulék levonása után a nettó összeg 290 520 Ft. miközben a felnőtt hozzátartozóját ápolók díja megrekedt a múltban.
Ez teljesen megegyezik a 2026-ra megállapított minimálbérrel, mivel a GYOD összege jogszabály szerint mindig a minimálbérhez kötött de a felnőttek után differenciáltan járó ápolási díjak összegei továbbra is rendkívül alacsonyak.
Az 50 ezer Ft/hó nyugdíj-kiegészítés is csak annak a szülőnek jár, aki a súlyos beteg gyermekét legalább 20 éven át otthon ápolta.
Álláspontunk szerint a felnőtteket évtizedeken át otthon ápolók is megérdemelnék ezeket a jogosultságokat, mivel egy felnőtt, magatehetetlen ember évtizedekig tartó ápolása rendkívül megerőltető lelkileg és fizikálisan egyaránt.
Az Orbán kormány a felnőttek otthon ápolásának valós problémáiról nem akart tudomást venni, miközben ezek a személyek triplán károsulttá váltak.
Egyrészt, csak segélyszerű pénzellátásban részesülnek a felnőttek ápolása esetén járó ápolási díjjal, miközben a beteg hozzátartozó ápolása akár évtizedeken át is tarthat.
Másrészt, a felnőtt hozzátartozót otthon ápolóknak nem jár az 50 ezer Ft/hó összegű öregségi nyugdíj-kiegészítés.
Harmadrészt, az ilyen otthon ápolók az öregségi nyugdíjkorhatár előtti megrokkanásuk esetén egyetlen forint pénzellátásra sem lettek jogosultak.
Egy Dunántúlon élő asszony arról panaszkodott a Magyar Szociális Fórumnak, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe került az otthon ápolás miatt.
Először az idős édesanyja szorult ápolásra, aki agyvérzést kapott és pár éves szenvedés után elhunyt.
Az idős édesanyja ápolásába a nyugdíj előtt álló asszony belerokkant.
A panaszos elmondta, hogy nyugdíj előtt 5-6 évvel már lehetetlen volt betegen újra munkát találnia.
A betegségei súlyosbodtak, az orvos-bizottsági vélemény alapján megváltozott munkaképességű személynek véleményezték.
A rokkantsági ellátás iránti igényét viszont azzal az indokkal utasították el, hogy nincs meg a szükséges biztosítási ideje, mivel az ápolási díj folyósításának időtartama nem számít be a biztosítási jogviszonyba.
Az asszony férje is beteg volt, de mivel veszélyes munkakörben dolgozott, és megvoltak a feltételek a nyugdíjazásához, őt már korkedvezménnyel előnyugdíjazták.
Anyagi nehézségeik ellenére mindkettőjüknek a férj előnyugdíjából kellett megélniük. A beteg férfi otthonában rosszul lett - egyensúlyát vesztve elesett - kórházba került.
A hétvégi ügyeleten a rosszullétének diagnosztikai kivizsgálásait a következő hétfőre halasztották, de azt már nem érte meg. A rokkant feleség magára maradt egyetlen fillér nélkül.
Állapotrosszabbodása miatt újabb orvos-bizottsági felülvizsgálatát kérte, melyen 54 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg nála.
A jogszabályok alapján ezzel, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság már megillette őt. Így tudta csak átvészelni az öregségi nyugdíj igényléséig még hátralévő éveket, az özvegyi nyugdíj igénybevételéhez menekülve.
A ma már öregségi nyugdíjas Dunántúli asszony szerint: „még belegondolni is szörnyű abba, ha a felnőtteket otthon ápolók bele rokkannak az ápolásba, egyetlen fillér nélkül maradnak, amíg el nem érik az öregségi nyugdíjkorhatárt”.
Egy másik példa is arra világít rá, hogy micsoda kiszolgáltatottságban élik a hétköznapokat azok, akik felnőtt hozzátartozójuk ápolását emberségből végzik, de akár évtizedeken át, csak segélyszerű ápolási díjból vegetálnak. Nemcsak a nélkülözés, de a belerokkanás veszélye is fenyegeti ezeket az otthon ápolókat. „Ha ez bekövetkezik, akkor mindennek vége”- ezzel a mondattal hívta fel a Magyar Szociális Fórum figyelmét még 2019-ben a probléma súlyára egy Dél-Nyugaton élő kerekes székes férfi.
A beteg, nemcsak az agyvérzéssel, de a tumorral szemben is felvette a harcot az életben maradásért. A 87 százalékos egészségkárosodott férfi már több mint tíz éve a felesége ápolására szorul.
Az asszonynak fel kellett adni az állását, hogy férjét ápolni tudja.
A gondozásra szoruló férfi elmondta, hogy az életüket mennyire megnehezíti a mindennapos kiszolgáltatottság, az anyagi nehézségek, és a feleségére ránehezedő lelki és fizikális teher.
Naponta hálával gondol a párjára, hogy ezt a küldetést önként vállalta, mely rengeteg lemondással jár.
A férfi méltatlannak és megalázónak tartja azt a fajta diszkriminációt, mely különbséget tesz a súlyos beteg gyermeküket és a felnőtt családtagjukat otthon ápolók között.
Kinyilvánította azt a véleményét is, hogy: „Nem a súlyos betegek gyermekeket otthonápolóktól irigylem a magasabb gondozási díjat, vagy a havi 51.760 forintos nyugdíj-kiegészítést.
Csupán azt nem értem, hogy a súlyos beteg felnőtteket évtizedeken át otthon ápolók miért nem lehetnek egyenrangúak a gyermeküket otthon ápolókkal?
Ők miért nem lehetnek jogosultak a napi 24 órás helytállást igénylő munkájuk elismeréseként a havi 100 ezer Ft-os ápolási díjra, illetve 20 év utáni ápolás esetén a havi 50 ezer Ft-os nyugdíj-kiegészítésre?
Ebbe a munkába bele is lehet rokkanni, és akkor mindennek vége.
Miért nem ismert el a kormány munkaviszonyként az otthon ápolási munkát?
Miért nem díjazta azt egységesen legalább a minimálbérrel?
Nem „szórakozásból”, hanem kényszerből és emberségből kell meghozni a döntést, hogy az állásukat feladva a súlyos beteg családtagjukat ápolják az asszonyok.
Mindegy, hogy a súlyos beteg gyermeküket, a férjüket, vagy a szüleiket ápolják, pont ezért, egységesen kellene kezelni a helyzetüket.
Mivel az otthon ápolási feladatokat többségében nők végzik, így a nemek közötti diszkrimináció és a jövedelem béli különbségek tovább nehezítik a nők helyzetét, egész életüket végig kísérve.
Bele gondoltak-e abba akkor a döntéshozók, hogy a rendkívül alacsony ápolási díjakból milyen összegű nyugdíja lesz a súlyos beteg felnőtteket otthon ápoló asszonyoknak, akiknek még a havi 50 ezer Ft nyugdíj-kiegészítés sem jár?
Katasztrofális időskor vár rájuk mert Jelenlegi szabályozás szerint
1) Nyugdíj + ápolási díj együtt nem jár
Az ápolási díj aktív korúak ellátása, ezért nem összeegyeztethető öregségi nyugdíjjal.
Amint valaki nyugdíjas lesz, az ápolási díjat megszüntetik.
2) Nyugdíj + GYOD sem jár együtt
A GYOD is biztosítotti jogviszonyhoz kötött, így nem folyósítható nyugdíj mellett.
3) Kivétel: özvegyi nyugdíj
Az özvegyi nyugdíj nem minősül öregségi nyugdíjnak, ezért mellette járhat ápolási díj vagy GYOD.
Ezt a súlyosan diszkriminatív és méltatlan helyzetet mihamarabb meg kellene szüntetni. „Az otthon ápolás díjazást ne árnyékolja be diszkrimináció! ” - hangsúlyozta véleményében a kerekes székes férfi.
Ezeknek a személyeknek, illetve családoknak a megélhetési gondjait átérzi. Ezt a hatalmas munkát, munkaviszonyként elismerve kellene kezelni és legalább a minimálbérrel díjazni és teljes munkaidős foglalkoztatottságként kellene elismerni.
Arra kérjük az új TISZA kormányt, hogy szüntesse meg a felnőtteket otthon ápolók díjazásának hátrányos megkülönböztetését.
Írta: Gerencsér József
Ezért kell legalább minimálbérre emelni az ápolási díjat
Videó szerzője: aHang
- Találatok: 16
