Ha akadálymentesítésről beszélünk azt tapasztaljuk, hogy a fogalmat a többség 

közösségi élettérben létrejövő helyváltoztatás fizikai korlátainak felszámolásaként értelmezi.

Mint látni fogjuk, az életfilozófia olvasatában az ember alapvető tulajdonságai között tartjuk számon az akadálymentesítő és az egzisztenciálisan fogyatékos mivoltát is.
Tehát sem az akadálymentesség, sem a fogyatékosság meghatározásunk nem eredeztethető – kizárólag – a jelenkori kulturális és társadalmi kiteljesedésünkből, sokkal inkább az emberségünket adó alaptulajdonságok közé kell sorolnunk mindkettőt.

Jelen írás célja rávilágítani arra, hogy az akadálymentesítés fogalomköre messze túlmutat a fizikai élettér elérhetővé tételén, ahogyan a fenntarthatóság keretei is jelentősen átértelmeződnek, kitágulnak az életfilozófiai megközelítéseknek a turizmus tudományterületére történő beemelésével.

Az akadálymentes turizmus a mindenki számára egyenlő módon elérhető turizmust jelenti, beleértve a fogyatékkal élőket, az átmenetileg mozgáskorlátozottakat, az időseket, a kisgyerekeseket és a többgenerációs családokat.

Területei:  szálláshely-szolgáltatás;  vendéglátás;  turisztikai attrakciók; közlekedés;  kommunikáció.

Az akadálymentesség egyik fontos eleme az egyetemes tervezés, amely a termékek, a környezet, a programok és szolgáltatások oly módon történő tervezése, hogy azok minden ember számára a lehető legnagyobb mértékben hozzá-férhetőek legyenek adaptálás, vagy speciális tervezés szükségessége nélkül.

Az egyetemes tervezés hét alapelve:
(1) egyenlő használat a különböző képességű személyek számára,
(2) rugalmasság a használat során,
(3) egyszerű és intuitív;
(4) érzékelhetően informál,
(5) hibatűrés,
(6) kevés fizikai erőfeszítést igényel,
(7) megfelelő méret és hely a megközelítéshez és a használathoz.

Az 1998. évi XXVI. törvény alapján a fogyatékossággal élő személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.
Lehetővé kell tenni számukra a művelődési, kulturális, sport-létesítmények látogatását, továbbá a közlekedési rendszereknek és eszközöknek biztonságos igénybevételét.

Az Európai Parlament az európai turizmus előmozdításának új hívásairól és elképzeléseiről szóló 2015. október 29-i állásfoglalása hangsúlyozza:

- a fenntartható, felelős és akadálymentes turizmus fejlesztésének jelentőségét;

- a „turizmus mindenkinek elvét;

-hogy a turizmus teljes mértékű akadály-mentesítése és megfizethetősége az ágazat fenntarthatóságának kulcseleme.

Javasolja, „hogy a tagállamok fejlesszenek ki egy Európa-szerte egységes és átlátható címekerendszert az akadálymentes ajánlatokra, valamint az idegenforgalmi ágazatra vonatkozó gazdasági támogatási programok keretében tegyék támogatási kritériummá az akadálymentesség megteremtését.”

Az akadálymentes turizmus az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítását jelenti a turizmusban résztvevők (turisták, vendégek), de kiemelt figyelemmel a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciók terén sérült, fogyatékossággal élő emberek számára.

A hozzáférhetőség az egyenlő feltételek biztosítását jelenti, azaz a fogyatékossággal élők akadálymentesen tudnak közlekedni a létesítményekben és azok környezetében, igénybe tudják venni a szolgáltatásokat, és ugyanúgy hozzá tudnak jutni a számukra szükséges információkhoz, mint bárki más.
A fogyatékossággal élő turisták elvárásai, preferenciái nagyon hasonlók a „többségi” társadalom igényeihez.
Egy fogyatékos turistának nincsenek eltérő igényei csak amiatt, mert fogyatékos.
A fogyatékossággal élő turista nem igényli, hogy miatta eltérő szolgáltatási palettát alakítsanak ki a szolgáltatók.
Ugyanazt a szolgáltatást szeretnék igénybe venni, ugyanolyan élményt szeretnének átélni, mint mindenki más.

Magyarországon még mindig nem figyelnek eléggé a mozgássérült emberek szempontjaira a turizmusban – mondta el Kovács Ágnes, a MEOSZ elnöke még 2017-ben.

„Ösztönözni szeretnénk a szolgáltatókat, hogy nyissanak a mozgáskorlátozott emberek felé.
Az akadálymentes környezet és szolgáltatás kialakítása megtérülő befektetés, ráadásul mindenkinek kényelmesebb, megkönnyíti az idősek, a kisgyermekes családok életét is – tette hozzá.

Az utazási irodák folyamatosan szembesülnek a mozgáskorlátozott turisták nehézségeivel, mivel a turistacsoportok tagjai között gyakoriak a mozgássérült, vagy idős és nehezen járó, vagy akár babakocsival közlekedő vendégek.
Szeretnénk elérni, hogy a turizmus szempontjából frekventált helyszínek mindenki számára könnyen megközelíthetőek legyenek, és felhívni a felújításokat, fejlesztéseket, beruházásokat koordinálók figyelmét arra, hogy ezeket a szempontokat nagyobb hangsúllyal vegyék figyelembe a munkák során – mondta Erdei Bálint, a MUISZ elnöke.”

A két szervezet hangsúlyozta: az akadálymentesített turisztikai helyszínek száma folyamatosan nő, de sok még a megoldásra váró feladat.

Fontos, hogy a turizmusban dolgozók megismerjék azokat a sajátosságokat, speciális igényeket, amelyek a mozgássérült emberek utazása, rekreációja során felmerülnek

Azoknak, akik bottal vagy kerekesszékkel indulnak a szabadon választható programokra, fontos tudniuk, hogy milyen terepviszonyokra számíthatnak például
Révbérpusztán, Solton vagy Lajosmizsén; hogy homokos talajjal, vagy kavicsos, esetleg sáros sétálótérrel találkozhatnak, amely megközelítése még
a nem fogyatékkal élők számára is nehéz.

Magyar startup cég fejlesztette ki a világ első, kerekes székesek számára akadálymentes közlekedést biztosító navigációs szoftvert (Route4U).
Érdemes ezt  a mobiltelefonos alkalmazást használni hisz könnyebbé teszi és segít az akadálymentes közlekedésben a kerekesszékeseknek.
Írta: Gerencsér József

Kerekesszékes kalandok: darulesen a Fehér-tónál
Videó szerzője: Egyenlő esélyű turizmus