Az öregségi nyugdíj mellett számos élethelyzetben szükség lehet az állami fenntartású szociális védőháló segítségére


Nagyon fontos, hogy amint rendelkezésünkre állnak a hiányzó dokumentumok

Az öregségi nyugdíj mellett számos élethelyzetben – megözvegyülés, elárvulás, rokkantság – szükség lehet az állami fenntartású szociális védőháló segítségére.
Ha valaki rokkant-ellátásban, vagy egészségkárosodáson alapuló ellátásban részesül, és eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, szintén kérheti az öregségi nyugdíj megállapítását.
Ez gyakran kedvezőbb összeget jelent, mint amit a korábban kapott ellátás, mivel a rokkant-ellátásban részesülő személynek az utolsó 5 év átlagkeresete alapján állapítják meg.
A kérelmet a nyugdíjkorhatárt megelőzően legkorábban 30 nappal kell benyújtani, ellenkező esetben elutasítják.

Így kell igényelni:
Ha nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátást igénylünk, mindig tájékozódjunk arról, hány év szolgálati idővel rendelkezünk, és milyen összegű ellátásra számíthatunk.
A nyugdíjba vonulás időpontját utólag már nem lehet megváltoztatni, és csak jogszabályban előírt hitelt érdemlő dokumentumokkal kérhetjük a már megállapított összeg felülvizsgálatát. 

Nem mindegy, hova kerül!
Az újraszámításhoz a nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek felülvizsgálati kérelmet kell benyújtania ahhoz a nyugdíj-megállapító szervhez, ahol az elsőfokú határozat született.
A hivatal megvizsgálja a benyújtott eredeti vagy hiteles dokumentumokat és azok tartalmát, majd saját hatáskörben módosító határozatot hoz.

Visszamenőleg is kérhető:
Nagyon fontos, hogy amint rendelkezésünkre állnak a hiányzó dokumentumok, mielőbb benyújtsuk az újraszámítás iránti kérelmet, mert az új, magasabb összegű nyugdíjat a hivatal legfeljebb hat hónapra visszamenőlegesen fizeti ki a nyugdíjas részére.

Ha nem értünk egyet:
Amennyiben az elsőfokú határozattal nem értünk egyet, lehetőségünk van 30 napon belül keresetlevelet benyújtani. Ilyenkor előfordulhat, hogy a lakhely szerinti Törvényszéken tárgyalás megtartása nélkül döntenek az ügyünkben, ezért sokkal célszerűbb, ha a határozat átvétele után 30 nappal felülvizsgálati kérelmet nyújtunk be. Ebben az esetben bírósági eljárás nélkül, a hivatal saját hatáskörében hoz döntést.
Kivételes esetek
Ha valaki élt a nők 40 éves kezdeményes öregségi nyugdíjba vonulás lehetőségével, az öregségi korhatár elérését követően nem kérheti nyugdíjának újraszámítását. Kivéve, ha később derül ki, hogy a kedvezményes nyugdíjigény elbírálásánál hiányos szolgálati idő és kereseti adatok lettek figyelembe véve.

Rájuk nem vonatkozik
Nem minden esetben kérhető az újraszámítás. Bizonyos közszférás foglalkoztatások esetén a nyugdíj szüneteltetése során a munkabérből kizárólag a 15% SZJA- t vonnak le, ezért a közszférás jogviszony megszűnésekor, illetve a nyugdíj újrafolyósításakor nem kérhető a nyugdíj összegszerű újraszámítása.

Kísérjük figyelemmel mert:
Ha valaki korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesül, fontos, hogy figyelemmel kísérje a rá vonatkozó öregségi korhatárt, ami jelenleg 65 év.
Amennyiben az ellátás megállapítása alatt nem dolgozott, és idén eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, új igényt nyújthat be, amelynek keretében kiszámolják, mekkora összegű öregségi nyugdíjra jogosult.
Azok is élhetnek az újraszámítás lehetőségével, akik a korhatár előtti ellátás ideje alatt legalább 365 napot dolgoztak.
Korábban ezt a kérelmet csak a korhatár betöltését követő hat hónapon belül lehetett benyújtani, ma már az érintettek a korhatár betöltését követően bármikor beadhatják az újraszámítás iránti kérelmüket. 

Szükséges még 365 nap?
Ha nyugdíj mellett szeretnénk dolgozni, lehetőség van a folyósítás nélküli rögzített nyugdíj megállapítására is, melynek újraszámítását kérhetjük a későbbiekben a tényleges nyugdíjba vonuláskor.
A járulékköteles jövedelmeinkkel hosszú távon növelhetjük a nyugdíjunk összegét, így magasabb ellátásra számíthatunk, feltéve, hogy a rögzített nyugdíj megállapítását követően legalább 365 nap szolgálati időt szerzünk.
Rokkantsági ellátásban részesülő személy a nyugdíjkorhatár betöltésekor választhat, hogy továbbra is ezt a járandóságát kéri, vagy inkább öregségi nyugdíjat.

Milyen következményekkel jár a választás?

„Amennyiben valakinek az 1955 előtt született és 2012. előtt megállapított rokkantsági nyugellátása 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásba „fordult át”, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor valóban választhat, hogy a rokkantsági ellátását a nyugdíjkorhatár betöltésétől – azonos összegben – öregségi nyugdíjként folyósítsák tovább” – írja az Adózóna.hu

Az a tény, hogy ellátását már nem rokkantsági ellátásként, hanem saját jogú nyugellátásként folyósítanák tovább, nem befolyásolja a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultsággal kapcsolatban az elhunyt jogszerző házastársa abban az esetben is jogosultságot szerezhet özvegyi nyugdíjra, ha a jogszerző az elhalálozás időpontjában nem öregségi nyugdíjban, hanem rokkantsági ellátásban részesült.

Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.