A fogyatékkal élők hétköznapi vágyai
Ma Magyarországon csaknem egymillió embert érint a fogyatékosság ügye
Egy társadalmat az alapján ítélnek meg, hogy hogyan bánik a rokkantakkal és a fogyatékkal élőkkel
Az elmúlt év végén Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár számolt be arról, hogy: „Ma Magyarországon csaknem egymillió embert érint a fogyatékosság ügye”.
Az államtitkár kinyilatkozta azt is, hogy mennyire fontos az a kormányzati célkitűzés, miszerint a családok helyzetét erősíteni kell, ezen belül kiemelten kell kezelni azok helyzetét, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy: „A kormány célja, hogy mindenki, aki szeretne, az tudjon lehetőségeihez mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját”.
Ezt segítették az elmúlt években, amikor a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjét növelték, valamint ösztönözték azt, az állami támogatásokkal.
A kormány 2021. évben 50,1 milliárd forinttal támogatta a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált munkáltatókat.
Sőt, feloldotta a megváltozott munkaképességű személyek csökkentett munkaidejű munkavégzési korlátját, valamint megszűnt számukra a minimálbér 150%-át elérő átlagos havi jövedelemszerzési korlát is.
Ezen intézkedések pozitív hatásaiként - a megváltozott munkaképességű személyek 2010. évi 18%-os arányú foglalkoztatásához képest - 2021. évben már 44% mértékű volt az érintettek foglalkoztatása úgy, hogy már 160 ezer érintett dolgozott.
A rokkantak és fogyatékkal élők nemcsak azért tartják fontosnak - lehetőségeikhez képest - a munkavégzést, hogy hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak, hanem azért is, mert a rokkant,- és rehabilitációs ellátás, az csupán egy szerény jövedelempótló szociális ellátási forma, amiből megélni képtelenség, így a szükség és a létfenntartási kiadások fedezése kényszerít sokakat arra, hogy dolgozzanak akkor is, ha az számukra fizikálisan megterhelő és kimerítő.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elmúlt évtizedes statisztikái szerint a fogyatékos népesség jelentős részét az idősebb korosztály adja.
Ma a 65 év felettiek közel háromnegyede már komoly betegségektől szenved, de közülük rendkívül nagy a mozgásukban valamilyen szinten
korlátozottak száma, sőt a látás-romlott, vagy daganatos betegek száma is jelentős.
A magyar népesség egészségi állapotával kapcsolatban ismert, hogy Európában is, de világviszonylatban is sereghajtók vagyunk a halálozást illetően.
A fennálló probléma kezelhetőségét károsan befolyásolja több tényező is, melyek az alábbiak:
- Az egészségügyi szakdolgozók hiánya miatt az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége nyilvánvaló,
- A betegek maratoni várólistákon való várakozása döbbenetes,
- A betegek gyógyulását elősegítő teljes rehabilitációs kezelések rendkívüli mértékben lerövidített időtartama sajnálatos,
- Az érintett beteg házi gondozásának hiánya sajnálatos, mivel a házi gondozó szolgáltatások országos szinten is drasztikusan lecsökkentek az elmúlt évtizedben,
- A felnőtten fogyatékos állapotba kerülők - balesetben, agyvérzésben lebénultak - közeli hozzátartozóinak alacsony ápolási díja rendkívül szerény jövedelem,
- A 65. éves öregségi nyugdíjkorhatár is problémás, mely mind a nyugdíjkorhatár alatti rokkantat, mind az őt ápoló közeli hozzátartozót elszegényíti, ha a család felnőtt rokkantat - mint egy beteg családtagot - kénytelen eltartani, és az állami gondoskodás csupán szűkös lehetőségeket kínál az ilyen esetekre vonatkozóan.
Mindezek után, hogy anyagilag nélkülöznek azok a családok, akik fogyatékkal élőket, rokkantakat ápolnak, és segítik a rászoruló betegek mindennapi életét elviselhetővé tenni, vannak itt még más gondok is, melyek az alábbiak:
- Nincs elég férőhely a fogyatékkal élők és idős betegek ellátására szolgáló államilag működtetett intézményekben, miközben az őket otthon ápoló családtagok a nap 24 órájában aprópénzes ápolódíjért dolgoznak,
• A gyógyászati segédeszközök sorra tűnnek el a szaküzletekből a sajtóhírek szerint,
mert„elszálltak az árak” erről ide kattintva olvashatunk.
Hiánycikkek lettek az alábbiak, de nem a koronavírus járvány miatt:
- négykerekű rollátor,
- fürdető-szék,
- fürdőkád ülőke.
- szoba WC.
Az általunk említett problémák semmisnek tűnnek ahhoz képest, amikről az érintettek, a fogyatékkal élő súlyos betegek és hozzátartozóik panasza naponta beszámol a témáról, amiket most csak szűkszavúan vázoltunk fel.
Mindezek után már elképzelhető, hogy mik is a fogyatékkal élők legegyszerűbb vágyai?
A fogyatékkal élőknek és mozgáskorlátozottaknak semmi különös vágyuk nincs, csak emberhez méltó életet szeretnének élni ők és a családjuk is.
Írta: Gerencsér József
Egy társadalmat az alapján ítélnek meg, hogy hogyan bánik a rokkantakkal és a fogyatékkal élőkkel
Az elmúlt év végén Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár számolt be arról, hogy: „Ma Magyarországon csaknem egymillió embert érint a fogyatékosság ügye”.
Az államtitkár kinyilatkozta azt is, hogy mennyire fontos az a kormányzati célkitűzés, miszerint a családok helyzetét erősíteni kell, ezen belül kiemelten kell kezelni azok helyzetét, akik fogyatékkal élő gyermeket nevelnek. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy: „A kormány célja, hogy mindenki, aki szeretne, az tudjon lehetőségeihez mérten munkát végezni, munkajövedelemből tartsa el magát és családját”.
Ezt segítették az elmúlt években, amikor a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási szintjét növelték, valamint ösztönözték azt, az állami támogatásokkal.
A kormány 2021. évben 50,1 milliárd forinttal támogatta a megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztató akkreditált munkáltatókat.
Sőt, feloldotta a megváltozott munkaképességű személyek csökkentett munkaidejű munkavégzési korlátját, valamint megszűnt számukra a minimálbér 150%-át elérő átlagos havi jövedelemszerzési korlát is.
Ezen intézkedések pozitív hatásaiként - a megváltozott munkaképességű személyek 2010. évi 18%-os arányú foglalkoztatásához képest - 2021. évben már 44% mértékű volt az érintettek foglalkoztatása úgy, hogy már 160 ezer érintett dolgozott.
A rokkantak és fogyatékkal élők nemcsak azért tartják fontosnak - lehetőségeikhez képest - a munkavégzést, hogy hasznos tagjai lehessenek a társadalomnak, hanem azért is, mert a rokkant,- és rehabilitációs ellátás, az csupán egy szerény jövedelempótló szociális ellátási forma, amiből megélni képtelenség, így a szükség és a létfenntartási kiadások fedezése kényszerít sokakat arra, hogy dolgozzanak akkor is, ha az számukra fizikálisan megterhelő és kimerítő.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elmúlt évtizedes statisztikái szerint a fogyatékos népesség jelentős részét az idősebb korosztály adja.
Ma a 65 év felettiek közel háromnegyede már komoly betegségektől szenved, de közülük rendkívül nagy a mozgásukban valamilyen szinten
korlátozottak száma, sőt a látás-romlott, vagy daganatos betegek száma is jelentős.
A magyar népesség egészségi állapotával kapcsolatban ismert, hogy Európában is, de világviszonylatban is sereghajtók vagyunk a halálozást illetően.
A fennálló probléma kezelhetőségét károsan befolyásolja több tényező is, melyek az alábbiak:
- Az egészségügyi szakdolgozók hiánya miatt az egészségügyi ellátórendszer túlterheltsége nyilvánvaló,
- A betegek maratoni várólistákon való várakozása döbbenetes,
- A betegek gyógyulását elősegítő teljes rehabilitációs kezelések rendkívüli mértékben lerövidített időtartama sajnálatos,
- Az érintett beteg házi gondozásának hiánya sajnálatos, mivel a házi gondozó szolgáltatások országos szinten is drasztikusan lecsökkentek az elmúlt évtizedben,
- A felnőtten fogyatékos állapotba kerülők - balesetben, agyvérzésben lebénultak - közeli hozzátartozóinak alacsony ápolási díja rendkívül szerény jövedelem,
- A 65. éves öregségi nyugdíjkorhatár is problémás, mely mind a nyugdíjkorhatár alatti rokkantat, mind az őt ápoló közeli hozzátartozót elszegényíti, ha a család felnőtt rokkantat - mint egy beteg családtagot - kénytelen eltartani, és az állami gondoskodás csupán szűkös lehetőségeket kínál az ilyen esetekre vonatkozóan.
Mindezek után, hogy anyagilag nélkülöznek azok a családok, akik fogyatékkal élőket, rokkantakat ápolnak, és segítik a rászoruló betegek mindennapi életét elviselhetővé tenni, vannak itt még más gondok is, melyek az alábbiak:
- Nincs elég férőhely a fogyatékkal élők és idős betegek ellátására szolgáló államilag működtetett intézményekben, miközben az őket otthon ápoló családtagok a nap 24 órájában aprópénzes ápolódíjért dolgoznak,
• A gyógyászati segédeszközök sorra tűnnek el a szaküzletekből a sajtóhírek szerint,
mert„elszálltak az árak” erről ide kattintva olvashatunk.
Hiánycikkek lettek az alábbiak, de nem a koronavírus járvány miatt:
- négykerekű rollátor,
- fürdető-szék,
- fürdőkád ülőke.
- szoba WC.
Az általunk említett problémák semmisnek tűnnek ahhoz képest, amikről az érintettek, a fogyatékkal élő súlyos betegek és hozzátartozóik panasza naponta beszámol a témáról, amiket most csak szűkszavúan vázoltunk fel.
Mindezek után már elképzelhető, hogy mik is a fogyatékkal élők legegyszerűbb vágyai?
A fogyatékkal élőknek és mozgáskorlátozottaknak semmi különös vágyuk nincs, csak emberhez méltó életet szeretnének élni ők és a családjuk is.
Írta: Gerencsér József
©Gj
- Találatok: 639
