Tíz mítosz a fogyatékosságról
Manapság az emberek egyre többet tanulnak a fogyatékosságokról

Így is van jó néhány makacs mítosz, amelyek nem akarnak eltűnni
Manapság az emberek egyre többet tanulnak a fogyatékosságokról.
De még így is van jó néhány makacs mítosz, amelyek nem hajlandók eltűnni.
Ma ezeket egyenként buktatjuk be
1.Mítosz: Minden fogyatékosság látható
Emberek milliói élnek fogyatékossággal – és 90%-uk úgynevezett láthatatlan fogyatékossággal él.
A láthatatlan fogyatékosságokat nem könnyű észrevenni, és magukban foglalhatják a Sclerosis multiplexet az autizmust, az ADHD-t, az agyi sérüléseket, a mentális betegségeket, az epilepsziát, a tanulási nehézségeket, a krónikus fájdalmat... stb.
Néhány fogyatékosság nyilvánvalóbbá válik, ha megismersz valakit, de sokan rejtve maradnak, hacsak nem döntenek úgy, hogy elmondják.
2.Mítosz: A Down-szindrómás emberek mindig boldogok
Annak ellenére, hogy azt mondani, hogy valaki mindig boldog, szépnek tűnhet, egyszerűen nem igaz!
Ez a mítosz azt sugallja, hogy a Down-szindrómás emberek nem érzik az érzelmek teljes skáláját.
De természetesen szomorúságot, félelmet, haragot és még szorongást is éreznek.
Valójában a Down-szindrómás emberek valójában nagyobb a depresszió és a szorongás kockázata, mint mások, amit fontos tudni, mivel gyakran kezeletlen.
3.Mítosz: Az akadálymentes WC-k csak kerekesszékkel közlekedők számára valók
Nagyon sok oka lehet annak, hogy valakinek, aki nem használ kerekesszéket, szüksége lehet az akadálymentes WC-re.
Lehet, hogy van egy kolosztómiás zsákjuk (ahol a bélmozgásokat egy eldobható zsákban gyűjtik össze), és szükségük van az extra helyre és folyóvízre.
Vagy talán fogyatékosságuk megnehezíti az egyensúlyozást, és kapaszkodókat kell használniuk.
De ne feledje, ha nincs szüksége akadálymentes wc-re, hagyja szabadon azok számára, akinek igen.
4.Mítosz: Az autizmussal élő emberek nem éreznek szeretetet
Akár hiszed, akár nem, az autizmussal kapcsolatban az egyik legtöbbet feltett kérdés az, hogy „szerethet-e valaki autizmussal?”.
Természetesen megtehetik!
Az autizmussal élő emberek az érzelmek teljes skáláját érezhetik, beleértve a szeretetet és a ragaszkodást.
Néha még a szokásosnál is kifejezettebbek lehetnek.
Ez a mítosz azonban abból a tényből származhat, hogy néhány autizmussal élő ember kissé nehezen tudja kifejezni ezeket az érzelmeket és megosztani, amit érez.
5.Mítosz: Az agyi bénulás csak születéskor jelentkezik
Igaz, hogy az agyi bénulás általában akkor fordul elő, amikor a baba méhben van (az anya hasában) vagy születik, de nagyon is lehetséges a fogyatékosság bármikor kialakulása.
Az agyi bénulásban szenvedő emberek 10% -ánál az élet későbbi szakaszában más okok, például fertőzés (például agyhártyagyulladás), stroke vagy súlyos fejsérülés miatt alakult ki fogyatékosságuk.
6. Mítosz: Minden autizmussal élő ember olyan, mint az esőember
Hollywood szereti a jó történeteket, de az Esőember nem igazán pontos!
Az Esőember karaktere egy valódi srácról, Kim Peekről szólt, de valójában nem volt autista!
Ettől eltekintve a film elterjesztette azt a mítoszt, hogy minden autizmussal élő embernek titkos ajándékai vannak.
Az igazság az, hogy a Savant-szindróma, amely kivételes tehetségeket okoz, valóságos.
De ez nem olyan gyakori. Az autizmussal élő embereknek csak 10% -a rendelkezik valamilyen szintű savat-képességgel, és ezek a tehetségek nagyon változatosak.
Tehát, bár vannak tényutalások a történetben, nem mondhatjuk, hogy ez egyáltalán igaz.
7. Mítosz-Tévhit: Minden kerekesszéket használó ember nem tud járni
Nem minden embernek kell mindig kerekesszéket használnia, így nem kell megdöbbenni vagy azzal vádolni valakit, hogy „meghamisítja”, amikor feláll.
A tény az, hogy sok oka van annak, hogy valaki csak néha használ kerekesszéket.
Előfordulhat, hogy valakinek például szklerózis multiplexe (MS) van, és néhány nap úgy dönthet, hogy sétál, de a "rossz" napjaikon dönthet úgy, hogy a székét használja.
8. Mítosz: A depresszió csak a „blues” esete
Időnként mindenki szomorú, de a depresszió sokkal súlyosabb.
Az emberek gyakran szomorúak egy felkavaró élmény vagy emlék miatt, de ez jön és megy.
A depresszió viszont krónikus betegség.
Ha depressziója van, nem feltétlenül érzi magát szomorúnak - ingerlékenynek, feszültnek, üresnek vagy egyszerűen zsibbadtnak érezheti magát.
A depresszió számos más tünetet is okozhat, például alvási problémákat, rossz koncentrációt, letargiát és étvágytalanságot.
9. Mítosz: A Down-szindrómás emberek fiatalon halnak meg
Ez régen igaz volt.... 1910-ben egy Down-szindrómával született gyermek gyakran elhunyt a 10. születésnapja előtt.
Ugorjunk előre 100 évet, és a Down-szindrómás emberek várható élettartama egyre magasabbra emelkedett!
Manapság sokan élnek a 60-as éveikben, és néhányan még a 80-as éveikben is.
10. Mítosz: A fogyatékkal élők nem megbízható alkalmazottak
Furcsa módon a munkába állás hiánya az egyik fő oka annak, hogy a munkáltatók aggódnak a fogyatékkal élők felvétele miatt.
De valójában kimutatták, hogy a fogyatékkal élők sokkal kevésbé valószínű, hogy betegszabadságot vagy szabadságot vesznek ki (közel 40%)! Nem csak, hogy a fogyatékkal élő alkalmazottak gyakran hosszabb ideig maradnak munkaviszonyban.
A munkáltatók számára ez azt jelenti, hogy kevesebb ember jön és megy, és pénzügyi megtakarításokat is jelent!
És végül de nem utolsósorban: „Mítoszok helyett így valósulhatna meg a fogyatékos emberek önálló életvitele!”-erről szól a TASZ cikke.
Írta: Gerencsér József

Így is van jó néhány makacs mítosz, amelyek nem akarnak eltűnni
Manapság az emberek egyre többet tanulnak a fogyatékosságokról.
De még így is van jó néhány makacs mítosz, amelyek nem hajlandók eltűnni.
Ma ezeket egyenként buktatjuk be
1.Mítosz: Minden fogyatékosság látható
Emberek milliói élnek fogyatékossággal – és 90%-uk úgynevezett láthatatlan fogyatékossággal él.
A láthatatlan fogyatékosságokat nem könnyű észrevenni, és magukban foglalhatják a Sclerosis multiplexet az autizmust, az ADHD-t, az agyi sérüléseket, a mentális betegségeket, az epilepsziát, a tanulási nehézségeket, a krónikus fájdalmat... stb.
Néhány fogyatékosság nyilvánvalóbbá válik, ha megismersz valakit, de sokan rejtve maradnak, hacsak nem döntenek úgy, hogy elmondják.
2.Mítosz: A Down-szindrómás emberek mindig boldogok
Annak ellenére, hogy azt mondani, hogy valaki mindig boldog, szépnek tűnhet, egyszerűen nem igaz!
Ez a mítosz azt sugallja, hogy a Down-szindrómás emberek nem érzik az érzelmek teljes skáláját.
De természetesen szomorúságot, félelmet, haragot és még szorongást is éreznek.
Valójában a Down-szindrómás emberek valójában nagyobb a depresszió és a szorongás kockázata, mint mások, amit fontos tudni, mivel gyakran kezeletlen.
3.Mítosz: Az akadálymentes WC-k csak kerekesszékkel közlekedők számára valók
Nagyon sok oka lehet annak, hogy valakinek, aki nem használ kerekesszéket, szüksége lehet az akadálymentes WC-re.
Lehet, hogy van egy kolosztómiás zsákjuk (ahol a bélmozgásokat egy eldobható zsákban gyűjtik össze), és szükségük van az extra helyre és folyóvízre.
Vagy talán fogyatékosságuk megnehezíti az egyensúlyozást, és kapaszkodókat kell használniuk.
De ne feledje, ha nincs szüksége akadálymentes wc-re, hagyja szabadon azok számára, akinek igen.
4.Mítosz: Az autizmussal élő emberek nem éreznek szeretetet
Akár hiszed, akár nem, az autizmussal kapcsolatban az egyik legtöbbet feltett kérdés az, hogy „szerethet-e valaki autizmussal?”.
Természetesen megtehetik!
Az autizmussal élő emberek az érzelmek teljes skáláját érezhetik, beleértve a szeretetet és a ragaszkodást.
Néha még a szokásosnál is kifejezettebbek lehetnek.
Ez a mítosz azonban abból a tényből származhat, hogy néhány autizmussal élő ember kissé nehezen tudja kifejezni ezeket az érzelmeket és megosztani, amit érez.
5.Mítosz: Az agyi bénulás csak születéskor jelentkezik
Igaz, hogy az agyi bénulás általában akkor fordul elő, amikor a baba méhben van (az anya hasában) vagy születik, de nagyon is lehetséges a fogyatékosság bármikor kialakulása.
Az agyi bénulásban szenvedő emberek 10% -ánál az élet későbbi szakaszában más okok, például fertőzés (például agyhártyagyulladás), stroke vagy súlyos fejsérülés miatt alakult ki fogyatékosságuk.
6. Mítosz: Minden autizmussal élő ember olyan, mint az esőember
Hollywood szereti a jó történeteket, de az Esőember nem igazán pontos!
Az Esőember karaktere egy valódi srácról, Kim Peekről szólt, de valójában nem volt autista!
Ettől eltekintve a film elterjesztette azt a mítoszt, hogy minden autizmussal élő embernek titkos ajándékai vannak.
Az igazság az, hogy a Savant-szindróma, amely kivételes tehetségeket okoz, valóságos.
De ez nem olyan gyakori. Az autizmussal élő embereknek csak 10% -a rendelkezik valamilyen szintű savat-képességgel, és ezek a tehetségek nagyon változatosak.
Tehát, bár vannak tényutalások a történetben, nem mondhatjuk, hogy ez egyáltalán igaz.
7. Mítosz-Tévhit: Minden kerekesszéket használó ember nem tud járni
Nem minden embernek kell mindig kerekesszéket használnia, így nem kell megdöbbenni vagy azzal vádolni valakit, hogy „meghamisítja”, amikor feláll.
A tény az, hogy sok oka van annak, hogy valaki csak néha használ kerekesszéket.
Előfordulhat, hogy valakinek például szklerózis multiplexe (MS) van, és néhány nap úgy dönthet, hogy sétál, de a "rossz" napjaikon dönthet úgy, hogy a székét használja.
8. Mítosz: A depresszió csak a „blues” esete
Időnként mindenki szomorú, de a depresszió sokkal súlyosabb.
Az emberek gyakran szomorúak egy felkavaró élmény vagy emlék miatt, de ez jön és megy.
A depresszió viszont krónikus betegség.
Ha depressziója van, nem feltétlenül érzi magát szomorúnak - ingerlékenynek, feszültnek, üresnek vagy egyszerűen zsibbadtnak érezheti magát.
A depresszió számos más tünetet is okozhat, például alvási problémákat, rossz koncentrációt, letargiát és étvágytalanságot.
9. Mítosz: A Down-szindrómás emberek fiatalon halnak meg
Ez régen igaz volt.... 1910-ben egy Down-szindrómával született gyermek gyakran elhunyt a 10. születésnapja előtt.
Ugorjunk előre 100 évet, és a Down-szindrómás emberek várható élettartama egyre magasabbra emelkedett!
Manapság sokan élnek a 60-as éveikben, és néhányan még a 80-as éveikben is.
10. Mítosz: A fogyatékkal élők nem megbízható alkalmazottak
Furcsa módon a munkába állás hiánya az egyik fő oka annak, hogy a munkáltatók aggódnak a fogyatékkal élők felvétele miatt.
De valójában kimutatták, hogy a fogyatékkal élők sokkal kevésbé valószínű, hogy betegszabadságot vagy szabadságot vesznek ki (közel 40%)! Nem csak, hogy a fogyatékkal élő alkalmazottak gyakran hosszabb ideig maradnak munkaviszonyban.
A munkáltatók számára ez azt jelenti, hogy kevesebb ember jön és megy, és pénzügyi megtakarításokat is jelent!
És végül de nem utolsósorban: „Mítoszok helyett így valósulhatna meg a fogyatékos emberek önálló életvitele!”-erről szól a TASZ cikke.
Írta: Gerencsér József
- Találatok: 67