FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK

A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. tájékoztató füzete

A munkába helyezés sikerességének és a munkahely megtartásának egyik záloga a jól felkészített és kiválasztott munkaerő

„Az Európai Unió és Magyarország foglalkoztatási stratégiája kiemelten kezeli a munkaerőpaci hátrányokkal küzdő – köztük célzottan a megváltozott munkaképességű – emberek foglalkoztathatóságának javítását. Ennek érdekében folyamatosan történnek olyan intézkedések, amelyek a rehabilitációs foglalkoztatás és a foglalkozási rehabilitáció hatékonyságát kívánják növelni."
A munkába helyezés sikerességének és a munkahely megtartásának egyik záloga a jól felkészített és kiválasztott munkaerő, valamint a megváltozott munkaképességű személyek – beleértve a fogyatékos és egészségkárosodott személyeket is – fogadására nyitott és felkészült munkáltató.
A foglalkozási rehabilitációs intézményrendszer azon szereplőit mutatják be, akik munkájuk során a felsorolt tevékenységekben támogatást tudnak biztosítani, vagyis foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokat nyújtanak.
A foglalkozási rehabilitáció általános leírását követően a szolgáltatás szereplőinek és tevékenységeiknek bemutatása történik.
Az utolsó részben pedig javaslatokat fogalmaznak meg az intézmények számára arra vonatkozóan, hogyan tudják a lakóik számára elérhetővé tenni ezeket a szolgáltatásokat.

A szövegben a kék sáv közé helyezték a praktikus tanácsokat, a Jó tudni! részben pedig fontos információkra hívják fel a figyelmet.

Ez a tájékoztató egyik eleme annak a sorozatnak, melyben a kiváltáshoz kapcsolódó foglalkoztatási és foglalkozási rehabilitációs témák kerülnek bemutatásra.
A kiadványsorozat elemei, valamint a szakmai fogalmak magyarázatai hozzáférhetők az FSZK honlapján, illetve elérhetők lesznek a hamarosan kialakításra kerülő TÁRS projekt honlapján is.

A foglalkozási rehabilitációról általában

Mielőtt megismerkednénk a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokkal, fontos, hogy lássuk a helyüket a komplex rehabilitáció rendszerében.
A megváltozott munkaképességű emberek – fogyatékos és egészségkárosodott személyek – számára a komplex rehabilitáció rendszere nyújthat támogatást ahhoz, hogy élhessenek az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a független életvitelhez és a társadalomban való részvételhez kapcsolódó jogaikkal.
A komplex rehabilitáció egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, szociális és foglalkozási, foglalkoztatási rendszerekben megvalósuló folyamat, mely akkor lehet igazán eredményes, ha
-a rehabilitációban érintett és érdekelt egyének és szervezetek közös tervezésén alapul;
-az egyes rehabilitációs tevékenységek egymásra épülnek; és
-a folyamat eredményeinek értékelése közösen történik meg.
Tehát az érintett személy aktív részvételére és közreműködésére épül, összhangban az egyén önrendelkezési jogával.
Az 1990-es években elindult szemléletváltásnak a modern rehabilitációban elfogadott alapelve lett az egyéni szükségleteken alapuló tervezés,
amely szerint a rehabilitáció során nem a hátrányos helyzetű ember képességeit és adottságait, hanem egyéni szükségleteit, azaz céljait és törekvéseit helyezik előtérbe.
Ennek megfelelően ma már általánosan elfogadott eljárás az, hogy a rehabilitációs folyamatba bevonják a rehabilitáció alanyát, biztosítják számára azt, hogy az őt érintő kérdésekben saját döntéseket hozhasson – ha szükséges, a támogatott döntéshozatal intézményének bevonásával.
Az érintett személy folyamatba történő bevonása egyben a rehabilitáció sikerének a záloga is, hiszen akkor lehet a rehabilitációs folyamat során az ügyfél teljes együttműködésére számítani, ha a célok kitűzésében és a hozzájuk vezető út meghatározásában is partnernek tekintjük őt.
Az aktív részvétel előfeltétele, hogy az adott személyt ellássuk a döntések meghozatalához szükséges összes információval, alternatívákat vázoljunk fel számára, s megismertessük döntései rövidebb és hosszabb távú következményeivel.

Jó tudni!
A támogatott döntéshozatal intézménye az egyik eszköz lehet az érintettek önállóságának támogatásában, melyről a kormányhivatalok honlapján, ide kattintva lehet bővebben tájékozódni.
Hazánkban a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározásában az elmúlt évtizedekben jelentős változás következett be, leginkább az Európai Unióhoz történt csatlakozásunknak köszönhetően.
Míg korábban a fogyatékos emberek foglalkoztatása döntő többségében a „védett” foglalkoztatóknál történt, addig napjainkra a foglalkozási rehabilitáció során – a társadalmi integráció jegyében – az elsődleges cél a nyílt munkaerőpiacra történő eljutás támogatása.
A fentieknek megfelelően napjainkban tehát a foglalkozási rehabilitáció célja egyfelől az, hogy az érintett emberek alkalmassá váljanak a minél teljesebb értékű foglalkoztatásra és érdekeltek legyenek a munkavállalásban; másfelől az, hogy a munkáltatók befogadóvá váljanak a fogyatékos emberek iránt.
Növekedjék a fogyatékossággal élő emberek között a foglalkoztatottak, mindenekelőtt az integráltan foglalkoztatottak száma és aránya.
A fent megfogalmazott célok megvalósításán dolgoznak a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások szakemberei.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. tájékoztató füzetét ide kattintva lehet letölteni.