Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása 2024.
Munkaidő-, és jövedelemkorlát, rehabilitációs hozzájárulás
Szja és TB járulék fizetés- Pótszabadság
Munkaidő-, és jövedelemkorlát – nincs!
A megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítása mellett akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.
Szja és TB járulék fizetés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre az általános szabályok vonatkoznak. Az ellátásokban részesülők munkabéréből a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, valamint a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.
Pótszabadság
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján:
"Mt. 120. § A munkavállalónak, ha
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár."
Az Mt. ezen kívül definiálja azt is, hogy ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak:
Mt. 294. § (1) "... megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) rokkantsági ellátásban részesül."
A fenti jogszabályokra hivatkozva a munkavállaló abban esetben jogosult az 5 nap pótszabadság igénybevételére, amennyiben rendelkezik a fenti minősítések valamelyikével (Határozat).
Rehabilitációs hozzájárulás
Melyik cégnek kell fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?
Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak akkor,
ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt,
de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Ha a kötelező foglakoztatási szint teljesül - azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatása létrejön - a munkáltatónak nem kell a rehabilitációs hozzájárulást befizetnie.
A rehabilitációs hozzájárulás kiszámítása
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
2024. január 1-jén az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, melynek kilencszerese 2 401 200 forint.
A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke minden negyedévben a már kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25%-a.
Ki tekinthető megváltozott munkaképességű munkavállalónak a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
· akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
· aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
· akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
· aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
Rokkantsági ellátásban részesülők munkajogi helyzetének változása
Munkajogi szempontból volt eltérés 2023. előtt: a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősült, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.
2023. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve módosításával megváltozott a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkajogi helyzete.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294.§ (1) bekezdés g) pontjában hatályon kívül helyezésre került a gg) alpont, amely a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót minősítette nyugdíjasnak.
Mindez azt jelenti, hogy ma már a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munka jogilag nem minősül nyugdíjasnak, ezért vele szemben a munkáltatónak meg kell indokolnia a felmondását, és végkielégítésre is jogosult lesz nevezett, ha rendelkezik a végkielégítésre jogosultság feltételeivel (például legalább három éve áll a munkáltatónál munkaviszonyban). Sőt, amennyiben a munkaviszony a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. a végkielégítés emelt összegben jár.
Szja és TB járulék fizetés- Pótszabadság
Munkaidő-, és jövedelemkorlát – nincs!
A megváltozott munkaképességű személyek a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósítása mellett akár napi 8 órában, jövedelemkorlátozás nélkül dolgozhatnak, emiatt az ellátást nem kell megszüntetni.
Szja és TB járulék fizetés
A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás nem minősül saját jogú nyugdíjnak, így a foglalkoztatásra és a járulékfizetésre az általános szabályok vonatkoznak. Az ellátásokban részesülők munkabéréből a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, valamint a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulék is terheli.
Pótszabadság
A jelenleg hatályos rendelkezések alapján:
"Mt. 120. § A munkavállalónak, ha
a) megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár."
Az Mt. ezen kívül definiálja azt is, hogy ki számít megváltozott munkaképességű munkavállalónak:
Mt. 294. § (1) "... megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
a) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
c) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
d) rokkantsági ellátásban részesül."
A fenti jogszabályokra hivatkozva a munkavállaló abban esetben jogosult az 5 nap pótszabadság igénybevételére, amennyiben rendelkezik a fenti minősítések valamelyikével (Határozat).
Rehabilitációs hozzájárulás
Melyik cégnek kell fizetni a rehabilitációs hozzájárulást?
Rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak akkor,
ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt,
de az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát.
Ha a kötelező foglakoztatási szint teljesül - azaz a megváltozott munkaképességű munkavállalók megfelelő számban történő foglalkoztatása létrejön - a munkáltatónak nem kell a rehabilitációs hozzájárulást befizetnie.
A rehabilitációs hozzájárulás kiszámítása
A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente.
2024. január 1-jén az alapbér kötelező legkisebb összege havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, melynek kilencszerese 2 401 200 forint.
A munkaadó rehabilitációs hozzájárulásának éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke minden negyedévben a már kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25%-a.
Ki tekinthető megváltozott munkaképességű munkavállalónak a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,
· akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
· aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés érvényessége alatt,
· akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény érvényessége alatt, vagy
· aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül
és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
Rokkantsági ellátásban részesülők munkajogi helyzetének változása
Munkajogi szempontból volt eltérés 2023. előtt: a rokkantsági ellátás mellett munkát végző személy ugyanis munkajogi szempontból nyugdíjasnak minősült, a rehabilitációs ellátásban részesülő azonban nem.
2023. január 1-jétől a Munka Törvénykönyve módosításával megváltozott a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munkajogi helyzete.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 294.§ (1) bekezdés g) pontjában hatályon kívül helyezésre került a gg) alpont, amely a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót minősítette nyugdíjasnak.
Mindez azt jelenti, hogy ma már a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló munka jogilag nem minősül nyugdíjasnak, ezért vele szemben a munkáltatónak meg kell indokolnia a felmondását, és végkielégítésre is jogosult lesz nevezett, ha rendelkezik a végkielégítésre jogosultság feltételeivel (például legalább három éve áll a munkáltatónál munkaviszonyban). Sőt, amennyiben a munkaviszony a munkavállalóra irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. a végkielégítés emelt összegben jár.
- Találatok: 65
