Az aminosavak a fehérjék, így a vázizomzat alapvető építő kövei

A fehérjék felépítéséhez 22 különböző aminosavra van szükség

Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért kérdezze meg kezelőorvosát!

Mik is azok az aminosavak?

Az aminosavak a fehérjék, így a vázizomzat alapvető építő kövei és további sok fontos feladatot látnak el, mint az enzimek termelése, izomzat,- szerveink, -szöveteink felépítése, fontos szerepük van a fehérje szintézisben, lényegében a szervezetünk teljes egészének működésében és felépítésében fontos szerepük van, a víz mellett a fehérjék teszik ki szervezetünk nagyobb részét.

A fehérjék felépítéséhez 22 különböző aminosavra van szükség. 
Ezek mindegyikének megvan a maga szerepe, több közülük nélkülözhetetlen a másik előállításához, egyeseket a szervezet maga képes előállítani, míg másokat nekünk a táplálkozásunkkal szükséges pótolnunk. 
A szervezet a fehérjéket az emésztése során bontja aminosavakra, amiket a bélrendszerből felszívódva juttat el a sejtjeinkbe.

A szervezet kb.14-16%-át kitevő, energiát adó proteinek felépítésében szerkezetileg 20 féle aminosav vesz részt.
Ezek egy részét a szervezet képes előállítani, más részét táplálékokból tudjuk fedezni.
Ezek nagyon fontos vegyületek, melyek a fehérjék felépítésében vesznek részt.
Az α-aminosavak jelentősége kiemelkedő az élővilág számára, ugyanis a fehérjemolekulák (proteinek) építőkövei, a test szöveteinek képződéséhez pedig nem kevesebb, mint húsz különböző aminosavból felépülő fehérje szükséges. 11 féle aminosavat képes előállítani az emberi test, míg a másik kilencet ( melyek esszenciális aminosavak ) a táplálékkal kell bevinnünk.

Az emberek nagy része elég fehérjét, ezáltal elég aminosavat fogyaszt.
Azonban a diétázók, néhány szigorúan vegetáriánusok, illetve bárki, aki nem visz be elég kalóriát, hiányt szenvedhet aminosavakban.
Ekkor történik az, hogy a szervezet elkezdi leépíteni az izomszövetekben a fehérjéket, az így kinyert aminosavakat felhasználva a fontosabb szervek ellátásához,
vagy egyszerűen csak nem képződik nagyobb izomtömeg.

A táplálkozási szakértők szerint, egy kiegyensúlyozott étrendben a kalóriák 10-12 százaléka kell legyen fehérje, ami ugye az aminosavak forrása.
Ez a fehérjeszükségletet azonban befolyásolja az életkor, a súly, az egészségi állapot és más egyéb tényezők is.
Egy átlagos felnőtt optimálisan testsúlyának minden kilójához 80 g fehérjére van szüksége.
Az egészséges felnőttek ajánlott napi bevitele napi 45-65 gramm.

A legtöbb fajta étrend azonban több fehérjét tartalmaz, mint amennyire a szervezetnek valóban szüksége lenne, ennek következménye a túl sok nitrogént kiválasztódása,
karba-minként a vizeletben.
A túlzott nitrogénmennyiséget az időskori lecsökkent veseműködéssel hozható összefüggésbe.
Az ezt kutató tanulmányok nagy része megállapította azt is, hogy abban az esetben, mikor valakinek legyengült vesefunkciói vannak, a fehérje étrendi bevitelének korlátozása lelassítja ennek a csökkenésnek a mértékét.

A nélkülözhetetlen fehérjék

A szervezetünknek szüksége van fehérjékre, hiszen ezek építik fel a sejteket, szöveteket, szerveket, és részt vesznek a különböző folyamatokban.
Összetételük szerint megkülönböztetünk egyszerű és összetett fehérjéket, funkcióik szerint enzimeket, transzportfehérjéket, védőproteineket, toxinokat, hormonokat.

A fehérjék az egészséges táplálkozásunk nélkülözhetetlen összetevői. Hiába az optimális fehérjetartalom, ha a táplálkozásunk során bevitt energiamennyiség elégtelen.
Az egészséges felnőttek számára javasolt napi fehérjebevitel 0.8, sportolóknak napi 1.2-1.7 g/testtömeg kg ajánlott.

Önmagában a nagy mennyiségű állati fehérje fogyasztása nem okoz problémát, azonban az általa bevitt egyéb tápanyagok már vezethetnek egészségügyi gondokhoz.
Ezért például sportolók, testépítők számára kiemelten fontos, hogy a pluszban bevitt fehérjék ne tartalmazzanak az egészségre káros összetevőket.
A savófehérje (whey protein) étrend-kiegészítők csak a szükséges állati fehérjéket tartalmazzák, ráadásul fantasztikus ízekben kaphatóak.

Aminosavak szerepe, csoportosítása

Az aminosavaknak több, mint százféle változatát ismerjük, ezek közül 20 a fehérjéket alkotó ún. proteinigén aminosav.
Mindegyiknek megvan a maga szerepe, egyesek egymás előállításához szükségesek.

A szervezet az emésztés során a bélben bontja le a fehérjéket amino-karbonsavakra, onnan szívódnak fel, és jutnak el a sejtekbe.

A proteinigén-aminosavak három csoportja:

1.Esszenciális aminosavak
Kilenc aminosav tartozik ebbe a csoportba, amelyet a szervezet nem tud előállítani, így azokat táplálékkal kell bevinni.
Hiányuk negatívan befolyásolja a szervezet működését.
Részt vesznek a sejtnövekedésben, az energiatermelésben, az immunfunkcióban, a tápanyag felszívódásában, de a hangulatra és az alvás minőségére is jó hatással vannak,
segítenek megelőzni az izomvesztést, elősegítik a súlycsökkenést.

2. Nem esszenciális aminosavak

3. Feltételesen esszenciális aminosavak
A feltételesen esszenciális aminosavakra alapvetően csak nagymértékű stressz vagy betegség idején van szükség, ide tartozik az arginin, cisztein, glutamin, tirozin, glicin, ornitin, prolin és a szerin.
A nem esszenciális aminosavakat a szervezet elő tudja állítani, akkor is, ha táplálék útján nem jutunk hozzájuk.

Amennyiben a feltételek adottak, a szervezet ezeket is képes előállítani, más aminosavakból szintetizálni.
Sérülések, betegségek, stressz idején azonban nem képes kellő mennyiségben termelni, így kiegészítésükre lehet szükség.

Miben találhatóak meg az aminosavak?

A fehérjéket aminosavak építik fel.
A fehérjéket és ezzel együtt az aminosavakat bevihetjük a táplálékunkkal, azonban egyes ételek nem olyan mennyiségben és hiányosan tartalmazzák az aminosavakat.
Alapvetően elmondható, hogy az állati eredetű táplálékaink, húsok, tej, tojás gazdagon tartalmazzák az aminosavakat, beleértve az esszenciális aminosavakat is, míg a legtöbb növényi eredetű fehérje forrásunk (borsó, búza, szója, fehér rizs) alacsonyabb, hiányos aminosav profillal rendelkezik (egy vagy több esszenciális aminosav hiányzik) és kevesebb biológiai értékkel rendelkeznek, vagyis kevésbé hasznosulnak jól. Éppen ezért tanácsos egy vegyes étrendet sportolóként fenntartanod, ha megfelelően akarod pótolni az aminosavakat és nem akarsz hiányt szenvedni.

Aminosavakban gazdag állati fehérjeforrások:

marhahús, pulykahús, sertéshús, csirkehús, tojás, tej, joghurt, sajt és a különféle tenger gyümölcsei.

Az aminosavakban gazdag növényi fehérjék a következők:

teljes kiőrlésű gabonák, szójabab, lencse, csicseriborsó, fekete bab, pintobab, mandula, dió és napraforgómag kombinációja,

de remek forrás a barna rizsfehérje és a borsó is.

Aminosavak: Miért van szükségünk rájuk?

Videó szerzője: Vitaking