Mit kell tenni az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével annak aki rokkantsági ellátásban részesül?

Az öregségi nyugdíjat minden ellátottnak az általános szabályok szerint kell igényelnie

Rokkantsági ellátott a rokkantsági ellátása változatlan összegben, öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítását kérje

Az információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a jogszabályt, ezért  további információért és a részletekért forduljon a hivatalos szervekhez!

A törvény nem rendeli el, hogy a rokkantsági ellátás folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével meg kell szüntetni, ennek két következménye van egyrészt a rokkantsági ellátott nem köteles beadni a nyugdíjigénylést a korhatára betöltését követően sem, másrészt a nyugdíjigénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő még rokkantsági ellátásban részesül (vagyis a nyugdíjigénylés feltételeként nem kell megszüntetni az ellátás folyósítását).

A nyugdíj megállapító határozat véglegessé válásával egyidejűleg azonban az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervet hivatalból értesítik arról, hogy az igénylő részére öregségi nyugdíjat állapítottak meg, ennek következtében az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás megszűnését eredményezi (vagyis egyszerre semmiképpen nem lehet öregségi nyugdíjat is és rokkantsági ellátást is kapni).
Ha a nyugdíjigény elbírálása során kiszámított nyugdíj összege kisebb lenne a rokkantsági ellátás összegénél (aminek jellemzően kicsi az esélye), akkor a nyugdíjigényét a nyugdíj-megállapításról szóló határozat véglegessé válásáig visszavonhatja, ez esetben a rokkantsági ellátását folyósítanák tovább.
A nyugdíj-megállapító határozat a kézhezvételével véglegessé válik, de az érintett személy a határozatot keresettel megtámadhatja az illetékes törvényszék előtt.

Emellett az érintett személynek arra is joga van, hogy a nyugdíj megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül lemondjon a határozattal megállapított öregségi nyugdíjáról, ez esetben a rokkantsági ellátást folyósítják megszakítás nélkül tovább a részére.
Miután annak a rokkantsági ellátottnak a felülvizsgálatát sem kell elvégezni, aki az ellátása megállapításáról szóló határozatban előírt felülvizsgálat időpontjától vagy a felülvizsgálati eljárás megindításának időpontjától számított 10 éven belül betölti a nyugdíjkorhatárát, a korhatár betöltését követően továbbfolyósított rokkantsági ellátásban részesülő személy is természetesen mentesül a felülvizsgálat alól.
A rehabilitációs hatóság azonban ilyen esetben is végezhet felülvizsgálatot az ellátott kérelmére. Ez nagyon fontos lehet a romló egészségi állapotú érintettek számára, mert ha a felülvizsgálat során megállapítják, hogy a minősítési kategóriájuk eltér a felülvizsgálatot megelőzően megállapított kategóriától (például D helyett E lesz), akkor a rokkantsági ellátást az új minősítési kategória figyelembevételével kell megállapítani. E rendelkezés alapján akár a korhatár betöltését követően is növelhető a rokkantsági ellátás összege, ha az ellátott egészségi állapota olyan mértékben romlik, hogy új komplex minősítési kategória szerint kell megállapítani az ellátás összegét.

Jogszabályok:

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.)

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.)

Forrás:https://www.nyugdijguru.hu/

Dióhéjban a nyugdíj három alapfeltételéről
Videó szerzője: Dr. Farkas András NyugdíjGuru News