Támogatott lakhatás

A támogatott lakhatás szakosított ellátásként a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek  és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás 

S
egítségnyújtást a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételéhez 

A támogatott lakhatás szakosított ellátásként – a fogyatékos személyek, a pszichiátriai betegek (kivétel: demens személyek) és a szenvedélybetegek részére biztosított ellátás,
amely az életkornak, egészségi állapotnak és önellátási képességnek megfelelően az ellátott személyek önálló életvitelének fenntartása, elősegítése érdekében biztosít
a) lakhatási szolgáltatást,
b) esetvitelt,
c) segítségnyújtást a közszolgáltatások és a társadalmi életben való részvételt segítő más szolgáltatások igénybevételéhez,
d) továbbá – igény esetén, komplex szükségletfelmérés alapján - felügyeletet, étkeztetést, gondozást, készségfejlesztést, tanácsadást, pedagógiai segítségnyújtást, gyógypedagógiai segítségnyújtást, szállítást, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtást.

A lakhatási szolgáltatás:
- legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
- hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy
- legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható.

Tárgyi feltételek:
-egy lakószobában (alapterülete nagyobb, mint 12 négyzetméter) legfeljebb két személy helyezhető el;
-a lakhatási szolgáltatással összefüggő többi szolgáltatást (étkezés, ápolás-gondozás, fejlesztés, társadalmi részvételt segítő szolgáltatások) úgy biztosítja,
hogy az érintett ingatlanok egymástól elkülönült föld-részleten helyezkedjenek el;
- a szolgáltatási körbe vont ingatlanok akadálymentes használatát - az igénybe vevő személy fogyatékossági típusának megfelelő speciális szükségletekhez igazodva 
biztosítani kell; állapotváltozás esetén az új igényekre is figyelemmel;
- a lakhatást szolgáló ingatlan főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és mellék helységgel, közművesítettséggel (villany, víz, meleg víz, egyedi fűtési mód) rendelkezik.

Előfeltételek:
A támogatott lakhatás a komplex szükségletfelmérés megtörténtét követően, annak eredménye alapján nyújtható.

Fogyatékkal élő személy esetében a komplex szükségletfelmérést alapvizsgálat előzi meg.

Komplex Szükséglet Felmérés kiterjed:
-az egyén igényeire és elvárásaira a mindennapi életvezetésének támogatásával kapcsolatban,
- az egyén által megfogalmazott rövid- és hosszú távú célokra,
-az életkor- és a fogyatékosság-specifikus igényekre,
-a családi állapotra, a természetes és professzionális támogató környezetre,
- a képzettségre, munkatapasztalatra,
- a jövedelmi, vagyoni helyzetre (az életvitel önállóságának meghatározásához szükséges mértékben),
-a lakhatás fizikai környezetének speciális szükségletére, a kommunikációs szükségletekre,
-arra, hogy az élet mely területén szükséges a támogatás és milyen mértékben,
- a speciális csoportoknak nyújtott egyéb támogatás bevonására vonatkozó szükségletre és annak mértékére,
-a támogatási szükséglet időszakosságára vagy folyamatosságára,
-folyamatosan nyújtott – általános és speciális – szociális munka esetében annak intenzitására, gyakoriságára, valamint az egészségügyi ellátáshoz,
oktatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzájutás megszervezésének igényére,
-az egyén együttműködési szándékának felmérésére.

A komplex szükségletfelmérés felülvizsgálatát el kell végezni
az igény-bevevőnek a szolgáltatást megalapozó körülményeiben történt változás esetén,
az első szükségletfelmérés időpontját követő max. másfél év múlva,
utána legalább háromévente.

A komplex szükségletfelmérést végző személyek kijelölése, felülvizsgálat:

A komplex szükségletfelmérést ketten végzik: az intézményvezető által az intézmény munkatársai közül kijelölt személy, valamint az intézményvezető kérésére a
Nemzeti Szociálpolitikai Intézet (NSZI) által kijelölt személy.
Az NSZI a komplex szükségletfelmérés elvégzésére az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet szerinti
komplex támogatási szükségletmérő képzés tanúsítványával rendelkező személyt jelöl ki.
Ha az ellátást igény-bevevő a komplex szükségletfelmérés eredményével nem ért egyet, az intézmény-vezetőhöz benyújtott kérelme alapján a felmérést meg kell ismételni.
A megismételt felmérést olyan, a jogszabályban meghatározott személyek végezhetik, akik nem vettek részt az ellátást igény-bevevő korábbi komplex szükségletfelmérésében.
Ha az intézményben nincs ilyen kijelölhető személy, az NSZI két személyt jelöl ki.

Térítési díj:
A szolgáltatást igénybe-vevő (a továbbiakban: Igénybe-vevő) személy a szolgáltatásért személyi térítési díjat fizet.
A személyi térítési díj: az intézményi térítési díj alapján jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz igazítva meghatározott azon összeg,
amelyet az Igénybe-vevő ténylegesen köteles az ellátásért megfizetni, és amely nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.
űA személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve,
ha az Igénybe-vevő jövedelme olyan mértékben csökken, hogy a fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; vagy ha az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
A személyi térítési díj lakhatási költségekből (fűtés-, áram-, gáz-, víz- és csatornaszolgáltatásért, szemétszállításért fizetendő díjak és a
közös költség együttes összegének a férőhellyel osztott összege) és a komplex szükségletfelmérés eredménye szerint nyújtott szolgáltatások térítési díjából adódik össze.

A komplex szükségletfelmérés szerinti szolgáltatások térítési díjának megállapítása:
- ellátási napra vetítve kell meghatározni: az étkeztetés intézményi és személyi térítési díját,
- szállítási kilométerre vetítve kell meghatározni: szállítás intézményi és személyi térítési díját,
- -órára vetítve kell meghatározni: a felügyelet, gondozás, készségfejlesztés, tanácsadás, pedagógiai segítségnyújtás, gyógypedagógiai segítségnyújtás, háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás intézményi térítési díjat és a személyi térítési díját.
A személyi térítési díj megállapításának tényezői: intézményi térítési díj, jövedelemhányad, jelentős pénzvagyon, jelentős ingatlanvagyon
Intézményi térítési díj az ellátások ellenértékeként megállapított összeg, mely nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget.
(Az önköltséget a fenntartó határozza meg, a ráfordítások teljes körét figyelembe vételével).
Az intézményi térítési díj évi két alkalommal korrigálható. (Szoctv. 115. §)
Jövedelemhányad: az Igénybe vevő havi jövedelmének maximum 80%-a.
Jelentős pénzvagyon: Ha az Igénybe-vevő rendelkezése alatt álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon része, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
Jelentős ingatlanvagyon: Ha az Igénybe vevő ingatlanvagyona együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó része.
Az ingatlanvagyon figyelembe-vételére vonatkozó szabályokat a Szoctv. 117. § (7) bekezdés tartalmazza.
A személyi térítési díj összegét az Igénybe vevő jövedelmi és vagyoni viszonyait feltáró vizsgálatot követően az intézményvezető állapítja meg konkrét összegben az alábbiak szerint:
- Ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét - vagyis az Igénybe vevő nem képes megfizetni rendszeres jövedelméből az intézményi térítési díjat –, de jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, akkor a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a pénzvagyonból kell fedezni.
- Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénzvagyonnal sem rendelkezik, de jelentős ingatlanvagyona van, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
- Amennyiben a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét és jelentős pénz- és/vagy ingatlanvagyona sincs, abban az esetben az Igénybe vevő a havi rendszeres jövedelmének 80%-át (a jövedelemhányadot) fizeti személyi térítési díjként, és a fennmaradó 20% költőpénzként áll rendelkezésére.
Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett (a továbbiakban térítési díj fizetésére kötelezett személy) Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
Az Igénybe vevő (vagy a térítési díjat megfizető, más személy) írásos nyilatkozatban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését 3 év érvényességi időre. Ilyen nyilatkozat esetén nincs helye az Igénybe vevő jövedelmi- és vagyoni viszonyai vizsgálatának. A nyilatkozat érvényességének lejárta előtt 1 hónappal az Igénybe vevő, illetve a térítési díjat fizető más személy újra nyilatkozhat.
A fenntartó támogatott lakhatás esetén meghatározhatja azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetésének feltételével tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást. Egyházi és nem állami fenntartó esetén a belépési hozzájáruláshoz kötött férőhelyek száma az intézményi férőhelyszám 50%-át nem haladhatja meg.

Jogorvoslati lehetőségek:
Jogviszony felmondása esetén:
Állami fenntartású intézményben az intézmény felmondása ellen az Igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a térítési díjat megfizető személy (ő a térítési díjjal összefüggő felmondás vonatkozásában) a felmondás kézhezvételétől számított 8 napon belül a Fenntartóhoz fordulhat jogorvoslatért.
Amennyiben a fenntartó döntését a jogorvoslatot kérő nem fogadja el, a kézhezvételétől számított 30 napon belül a döntés jogellenessége megállapítása iránt a területileg illetékes bírósághoz fordulhat.
Nem állami fenntartású intézményben az intézmény felmondása ellen az Igénybe vevő, illetve törvényes képviselője és a térítési díjat megfizető személy (ő a térítési díjjal összefüggő felmondás vonatkozásában) a felmondás kézhezvételétől számított 30 napon belül, a döntés jogellenessége megállapítása iránt a területileg illetékes Bírósághoz fordulhat.

Igénybenyújtás:
A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.
Az ellátás szóban vagy írásban kérelmezhető a szociális intézménynél.
Fogyatékkal élő  személy esetében a felvételi kérelemhez mellékelni kell az igénybe vevő szakorvosának, kezelőorvosának hatályos szakvéleményét,
amely igazolja a fogyatékosság fennállását.

Megjegyzés
A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják.
Jogszabályokban előírt feltételek teljesítése esetén egyházi és nem állami fenntartók is nyújthatnak szociális szolgáltatásokat.
A személyes gondoskodás magába foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és a szakosított ellátásokat.

Szociális alapszolgáltatások:
‒ a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás,
‒ az étkeztetés,
‒ a házi segítségnyújtás,
‒a családsegítés,
‒ a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,
‒ a közösségi ellátások,
‒ a támogató szolgáltatás,
‒ az utcai szociális munka,
‒ a nappali ellátás.
Szakosított ellátások:
‒ az ápolást, gondozást nyújtó intézmény,
‒ a rehabilitációs intézmény,
‒ a lakóotthon,
‒ az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény,
‒ a támogatott lakhatás,
‒ az egyéb speciális szociális intézmény.

Jogszabályok:
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv) 75. §, 114.-119/B. §
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 110/A. – 110/I. §
29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról
9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéről

 Támogatott Lakhatás- lakók közösségi élete – Mindennapi élet
Videó szerzője: Kiváltás TÁRS