Kinek jár és hogyan igényelhető a rokkantsági ellátás
Megváltozott munkaképességűnek minősülő személy két ellátási formát vehet igénybe
A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.
Ha valaki megváltozott munkaképességűnek minősülő személy (azaz leszázalékolták), két ellátási formát vehet igénybe:
A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.
A rokkantsági ellátás a nem rehabilitálható személyeknek nyújt pénzbeli segítséget.
A hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult, hiszen a két ellátást nem kaphatod együtt.
Ebben a tájékoztatóban leírjuk, mit kell tudni a rokkantsági ellátásról és hogyan igényelheted.
Ahhoz, hogy jogosult legyél a rokkantsági ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnöd.
A szükséges vizsgálatokat, azaz az úgynevezett komplex minősítést a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.
Annál állapítják meg a megváltozott munkaképességet,
• akinek az egészségkárosodása meghaladja a 40%-ot;
• emiatt korábbi munkáját nem tudja elvégezni, vagy nehezebben, esetleg egyáltalán nem tud dolgozni;
• megfelel bizonyos biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos követelményeknek.
Akit megváltozott munkaképességűnek nyilvánítanak, a munkaképesség mértékétől függően rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást kaphat.
Ebben a tájékoztatóban a rokkantsági ellátással foglalkozunk, a rehabilitációs ellátásról egy másik tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Ha a tájékoztató elolvasása után is bizonytalan vagy abban, hogy milyen ellátásokra vagy jogosult, a helyi családsegítőhöz fordulhatsz.
A családsegítők fogyatékossági tanácsadást is végeznek, és segítenek a számodra legmegfelelőbb ellátások és támogatások kiválasztásban.
A fogyatékosügyi tanácsadók listáját ide kattintva találod meg.
Általános tudnivalók a rokkantsági ellátásról
A rokkantsági ellátást azok a megváltozott munkaképességű személyek igényelhetik, akiknek maximum 60 százalékos az egészségi állapotuk, és nem rehabilitálhatóak.
A rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent. Az ellátás társadalombiztosításhoz kötött, szóval alapvetően azoknak jár, akiknek volt korábban munkaviszonya. Bizonyos feltételek mellett azonban akkor is igényelheted, ha nem gyűlt össze elég társadalombiztosítási napod.
Fontos, hogy a rokkantsági ellátás mellett dolgozhatsz akár teljes állásban is, és bármekkora a jövedelmed, igényelheted az ellátást.
Más rendszeres pénzellátással együtt azonban általában nem vehető igénybe rokkantsági ellátás.
Kinek jár a rokkantsági ellátás, és milyen viszonyban van más ellátástípusokkal.
Két esetben kaphatsz rokkantsági ellátást:
1. Ha a kérelem benyújtásakor nem kapsz rendszeres pénzellátást (pl. rokkantsági járadék, ápolási díj, öregségi nyugdíj), és az alábbiak is teljesülnek rád:
• megfelelő számú társadalombiztosítási napod gyűlt össze (erről részletesen lásd a következő kérdést),
• elmúltál 15 éves,
• a egészségi állapotod a rehabilitációs hatóság vizsgálata alapján 60 százalékos vagy kevesebb, tehát legalább 40 százalékosan le vagy százalékolva,
• a rehabilitációs hatóság komplex minősítése azt állapítja meg, hogy a rehabilitációd nem javasolt.
2. Ha legfeljebb 5 éved van hátra a nyugdíjig a kérelem benyújtásakor vagy a felülvizsgálatkor, és rehabilitáció után vagy mellett tudsz dolgozni.
Azt, hogy a munkába állásod rehabilitációval elérhető vagy tartós foglalkozási rehabilitációra van szükséged a rehabilitációs hatóság fogja eldönteni az eljárás során. Fontos, hogy ha már csak 5 éved van a nyugdíjig, rehabilitációs ellátást nem, csak rokkantsági ellátást igényelhetsz.
A kérelem benyújtását megelőzően 5 éven belül legalább 1095 nap (vagyis 3 év), 10 éven belül legalább 2555 nap (vagyis 7 év) , 15 éven belül legalább 3650 nap (vagyis 10 év). A biztosítási időbe bele kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz időszakát; a baleseti táppénz időszak.
Hány társadalombiztosítási napra van szükségem, hogy megkaphassam a rokkantsági ellátást?
A kérelem benyújtását megelőzően
• 5 éven belül legalább 1095 nap (vagyis 3 év),
• 10 éven belül legalább 2555 nap (vagyis 7 év) ,
• 15 éven belül legalább 3650 nap (vagyis 10 év).
A biztosítási időbe bele kell számítani
• a biztosítás megszűnését követő táppénz időszakát;
• a baleseti táppénz időszakát;
• a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj folyósításának idejét;
• az álláskeresési támogatás folyósításának idejét;
• a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idejét;
• a rehabilitációs járadék folyósításának idejét;
• amikor egészségkárosodott személyek szociális járadékait kaptad;
• a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét;
• a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt (amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték);
• a gyermekek otthongondozási díjának és az ápolási díj folyósításának idejét.
Nem szükséges biztosítási idő, ha az alábbiak valamelyike igaz rád:
• 35 éves korod előtt iskolai tanulmányaid alatt vagy azok befejezése után 180 napon belül biztosított lettél, és legalább 30 napig folyamatosan biztosított voltál.
Tehát, ha a tanulmányaid után gyorsan munkába álltál, de nem szerezted meg a 1095 nap biztosítási időt, mert egészségkárosodásod lett, akkor is igényelheted az ellátást. Fontos, hogy tanulmányaid után legyen legalább 1 nap biztosítási időd (ha nem vagy biztos benne, hogy a tanulmányaid iskolai tanulmánynak minősülnek-e, kérj iránymutatást a Belügyminisztérium Családtámogatási Osztályától);
• 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy egészségkárosodott személyek szociális járadékában részesültél, vagy jogosultságodat megállapították, de az ellátás folyósítása szünetelt
Ha van ügyfélkapud, a magyarorszag.hu oldalon ellenőrizni tudod, hogy a hatóság nyilvántartása szerint hány biztosítási napod van. Miután beléptél az oldalra, a bal oldali ügytípusok közül tudod kiválasztani a biztosítási jogviszony lekérdezését. (Vállalkozás → Munkavállalókat érintő ügyintézés → B
Honnan tudhatom, hogy hány biztosítási napom gyűlt össze?
Ha van ügyfélkapud, a magyarorszag.hu oldalon ellenőrizni tudod, hogy a hatóság nyilvántartása szerint hány biztosítási napod van.
Miután beléptél az oldalra, a bal oldali ügytípusok közül tudod kiválasztani a biztosítási jogviszony lekérdezését.
(Vállalkozás → Munkavállalókat érintő ügyintézés → Biztosítotti jogviszony lekérdezés.)
Ha az ügyfélkapun lekért lista a helyes adatokat tartalmazza, és minden biztosítási jogviszonyod szerepel rajta, érdemes csatolni a rokkantsági ellátás iránti kérelemhez. Ha nem látod itt valamelyik munkaviszonyod, vagy egyéb biztosítási időd (pl. GYES) akkor vedd fel a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral (MÁK), vagy menj be a legközelebbi lakóhely szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz.
Nekik kell bizonyítanod, hogy biztosított voltál, ezért szedj össze minden dokumentumod, amivel ezt igazolni tudod.
Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét és honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodásom?
Az egészségkárosodás súlyosságát hatósági bizonyítvány igazolja.
Ha feltételezed, hogy súlyosnak minősül az egészségkárosodásod, igényelj hatósági bizonyítványt.
A hatósági bizonyítvány igényléséhez a Szocialisportal.hu oldalon találsz formanyomtatványt.
Ezt töltsd ki és küldd el a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti vármegyei kormányhivatalnak (Budapesten a Fővárosi Kormányhivatalnak).
Az igénylés beadása után a kormányhivatal a megvizsgálja az egészségi állapotod, annak százalékos mértékét, illetve rehabilitálhatóságát.
Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat.
Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv.
A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni,-
de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal.
A vizsgálat alapján a kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítványban benne lesz az egészségi állapotod és egészségkárosodás mértéke.
Az egészségi állapotod azt jelenti, hogy milyen arányban számítasz egészségesnek.
Ezeket százalékokban szokták megadni, az egészségi állapot és az egészségkárosodás mértéke együtt ad ki 100 százalékot.
A számok alapján láthatod, hogy milyen ellátásra lehetsz jogosult.
Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, akkor rokkantsági ellátásra és rokkantsági járadékra is jogosult lehetsz.
Ilyenkor az alapján érdemes dönteni, hogy milyen összegű a rokkantsági járadék és mennyit kaphatnál rokkantsági ellátás címén, ami általában mindenkinél más összeg.
Attól függően, hogy rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást szeretnél kapni vagy az egészségi állapotod mértékére vagy az egészségkárosodás mértékére lesznek kíváncsiak.
Ide kattintva elérheted az összes társadalombiztosítási ellátásról szóló tájékoztatót, és meg tudod nézni melyik ellátásnál mit néznek.
A hatósági bizonyítvány egyébként nem szükséges a rokkantsági ellátás igényléséhez, anélkül is beadhatod a kérelmet.
Ebben az esetben az igénylés elbírálásakor fogják megállapítani, hogy mekkora az egészségkárosodásod.
Erről részletesen lásd a rokkantsági ellátás igénylése részt.
Mi a különbség rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás között?
Mindkét ellátás a megváltozott munkaképességű (a köznyelvben leszázalékolt) személyek számára elérhető.
A rehabilitációs ellátás célja, hogy átmeneti pénzbeli és egyéb segítséget nyújtson azoknak, akik egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de szeretnének visszakerülni oda.
A rokkantsági ellátás ezzel szemben nem rehabilitálható embereknek nyújt pénzbeli segítséget.
A fő különbség a két ellátástípus között az, hogy a rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent.
A rehabilitációs ellátás megnyilvánulhat anyagi támogatásban, illetve másféle támogatásban (pl. munkavégzésre felkészítés, munkaközvetítés), ami segíti a munkaerőpiacra való visszajutást.
A rehabilitációs ellátás minden esetben a rehabilitációhoz szükséges ideig, de maximum 36 hónapig járhat, a rokkantsági ellátás viszont bármeddig, ameddig nem változik meg az állapotod. Mindkét ellátástípusra igaz, hogy azok igényelhetik, akiknek korábban volt társadalombiztosítási ellátása, például dolgoztak, és az egészségi állapotuk maximum 60 százalékos. Fontos még, hogy ha több mint öt éved van az öregségi nyugdíjig, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra is jogosult lehetsz.
Ha öt vagy ennél kevesebb éved van a nyugdíjkorhatárig, csak rokkantsági ellátást vehető igénybe.
Fontos, hogy a kérelmet minden esetben „Megváltozott munkaképességű személyek” ellátása iránt kell benyújtanod.
A rehabilitációs hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult. A kettőt nem kaphatod együtt!
Új kérelem előterjesztésével kapcsolatos nyomtatványok, tájékoztatókat ide kattintva lehet letölteni.
Forrás: TASZ-Kinek jár és hogyan igényelhető a rokkantsági ellátás?
Ügyintézés - rokkantsági ellátás igénylése
Videó szerzője: ReHaFizio
A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.
Ha valaki megváltozott munkaképességűnek minősülő személy (azaz leszázalékolták), két ellátási formát vehet igénybe:
A rokkantsági ellátást és a rehabilitációs ellátást.
A rokkantsági ellátás a nem rehabilitálható személyeknek nyújt pénzbeli segítséget.
A hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult, hiszen a két ellátást nem kaphatod együtt.
Ebben a tájékoztatóban leírjuk, mit kell tudni a rokkantsági ellátásról és hogyan igényelheted.
Ahhoz, hogy jogosult legyél a rokkantsági ellátásra, hivatalosan is megváltozott munkaképességűnek kell minősülnöd.
A szükséges vizsgálatokat, azaz az úgynevezett komplex minősítést a kormányhivatalon keresztül a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi.
Annál állapítják meg a megváltozott munkaképességet,
• akinek az egészségkárosodása meghaladja a 40%-ot;
• emiatt korábbi munkáját nem tudja elvégezni, vagy nehezebben, esetleg egyáltalán nem tud dolgozni;
• megfelel bizonyos biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos követelményeknek.
Akit megváltozott munkaképességűnek nyilvánítanak, a munkaképesség mértékétől függően rehabilitációs ellátást vagy rokkantsági ellátást kaphat.
Ebben a tájékoztatóban a rokkantsági ellátással foglalkozunk, a rehabilitációs ellátásról egy másik tájékoztatóban olvashatsz részletesen.
Ha a tájékoztató elolvasása után is bizonytalan vagy abban, hogy milyen ellátásokra vagy jogosult, a helyi családsegítőhöz fordulhatsz.
A családsegítők fogyatékossági tanácsadást is végeznek, és segítenek a számodra legmegfelelőbb ellátások és támogatások kiválasztásban.
A fogyatékosügyi tanácsadók listáját ide kattintva találod meg.
Általános tudnivalók a rokkantsági ellátásról
A rokkantsági ellátást azok a megváltozott munkaképességű személyek igényelhetik, akiknek maximum 60 százalékos az egészségi állapotuk, és nem rehabilitálhatóak.
A rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent. Az ellátás társadalombiztosításhoz kötött, szóval alapvetően azoknak jár, akiknek volt korábban munkaviszonya. Bizonyos feltételek mellett azonban akkor is igényelheted, ha nem gyűlt össze elég társadalombiztosítási napod.
Fontos, hogy a rokkantsági ellátás mellett dolgozhatsz akár teljes állásban is, és bármekkora a jövedelmed, igényelheted az ellátást.
Más rendszeres pénzellátással együtt azonban általában nem vehető igénybe rokkantsági ellátás.
Kinek jár a rokkantsági ellátás, és milyen viszonyban van más ellátástípusokkal.
Két esetben kaphatsz rokkantsági ellátást:
1. Ha a kérelem benyújtásakor nem kapsz rendszeres pénzellátást (pl. rokkantsági járadék, ápolási díj, öregségi nyugdíj), és az alábbiak is teljesülnek rád:
• megfelelő számú társadalombiztosítási napod gyűlt össze (erről részletesen lásd a következő kérdést),
• elmúltál 15 éves,
• a egészségi állapotod a rehabilitációs hatóság vizsgálata alapján 60 százalékos vagy kevesebb, tehát legalább 40 százalékosan le vagy százalékolva,
• a rehabilitációs hatóság komplex minősítése azt állapítja meg, hogy a rehabilitációd nem javasolt.
2. Ha legfeljebb 5 éved van hátra a nyugdíjig a kérelem benyújtásakor vagy a felülvizsgálatkor, és rehabilitáció után vagy mellett tudsz dolgozni.
Azt, hogy a munkába állásod rehabilitációval elérhető vagy tartós foglalkozási rehabilitációra van szükséged a rehabilitációs hatóság fogja eldönteni az eljárás során. Fontos, hogy ha már csak 5 éved van a nyugdíjig, rehabilitációs ellátást nem, csak rokkantsági ellátást igényelhetsz.
A kérelem benyújtását megelőzően 5 éven belül legalább 1095 nap (vagyis 3 év), 10 éven belül legalább 2555 nap (vagyis 7 év) , 15 éven belül legalább 3650 nap (vagyis 10 év). A biztosítási időbe bele kell számítani a biztosítás megszűnését követő táppénz időszakát; a baleseti táppénz időszak.
Hány társadalombiztosítási napra van szükségem, hogy megkaphassam a rokkantsági ellátást?
A kérelem benyújtását megelőzően
• 5 éven belül legalább 1095 nap (vagyis 3 év),
• 10 éven belül legalább 2555 nap (vagyis 7 év) ,
• 15 éven belül legalább 3650 nap (vagyis 10 év).
A biztosítási időbe bele kell számítani
• a biztosítás megszűnését követő táppénz időszakát;
• a baleseti táppénz időszakát;
• a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj folyósításának idejét;
• az álláskeresési támogatás folyósításának idejét;
• a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának idejét;
• a rehabilitációs járadék folyósításának idejét;
• amikor egészségkárosodott személyek szociális járadékait kaptad;
• a kivételes rokkantsági ellátás kivételével a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét;
• a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2020. július 1-jét megelőzően hatályos 34. §-a szerint kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt (amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték);
• a gyermekek otthongondozási díjának és az ápolási díj folyósításának idejét.
Nem szükséges biztosítási idő, ha az alábbiak valamelyike igaz rád:
• 35 éves korod előtt iskolai tanulmányaid alatt vagy azok befejezése után 180 napon belül biztosított lettél, és legalább 30 napig folyamatosan biztosított voltál.
Tehát, ha a tanulmányaid után gyorsan munkába álltál, de nem szerezted meg a 1095 nap biztosítási időt, mert egészségkárosodásod lett, akkor is igényelheted az ellátást. Fontos, hogy tanulmányaid után legyen legalább 1 nap biztosítási időd (ha nem vagy biztos benne, hogy a tanulmányaid iskolai tanulmánynak minősülnek-e, kérj iránymutatást a Belügyminisztérium Családtámogatási Osztályától);
• 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy egészségkárosodott személyek szociális járadékában részesültél, vagy jogosultságodat megállapították, de az ellátás folyósítása szünetelt
Ha van ügyfélkapud, a magyarorszag.hu oldalon ellenőrizni tudod, hogy a hatóság nyilvántartása szerint hány biztosítási napod van. Miután beléptél az oldalra, a bal oldali ügytípusok közül tudod kiválasztani a biztosítási jogviszony lekérdezését. (Vállalkozás → Munkavállalókat érintő ügyintézés → B
Honnan tudhatom, hogy hány biztosítási napom gyűlt össze?
Ha van ügyfélkapud, a magyarorszag.hu oldalon ellenőrizni tudod, hogy a hatóság nyilvántartása szerint hány biztosítási napod van.
Miután beléptél az oldalra, a bal oldali ügytípusok közül tudod kiválasztani a biztosítási jogviszony lekérdezését.
(Vállalkozás → Munkavállalókat érintő ügyintézés → Biztosítotti jogviszony lekérdezés.)
Ha az ügyfélkapun lekért lista a helyes adatokat tartalmazza, és minden biztosítási jogviszonyod szerepel rajta, érdemes csatolni a rokkantsági ellátás iránti kérelemhez. Ha nem látod itt valamelyik munkaviszonyod, vagy egyéb biztosítási időd (pl. GYES) akkor vedd fel a kapcsolatot a Magyar Államkincstárral (MÁK), vagy menj be a legközelebbi lakóhely szerint illetékes, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatalhoz.
Nekik kell bizonyítanod, hogy biztosított voltál, ezért szedj össze minden dokumentumod, amivel ezt igazolni tudod.
Hogyan állapítják meg az egészségkárosodás mértékét és honnan tudhatom, hogy mekkora az egészségkárosodásom?
Az egészségkárosodás súlyosságát hatósági bizonyítvány igazolja.
Ha feltételezed, hogy súlyosnak minősül az egészségkárosodásod, igényelj hatósági bizonyítványt.
A hatósági bizonyítvány igényléséhez a Szocialisportal.hu oldalon találsz formanyomtatványt.
Ezt töltsd ki és küldd el a lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti vármegyei kormányhivatalnak (Budapesten a Fővárosi Kormányhivatalnak).
Az igénylés beadása után a kormányhivatal a megvizsgálja az egészségi állapotod, annak százalékos mértékét, illetve rehabilitálhatóságát.
Ez személyes vizsgálatot is magában foglalhat.
Ha személyes vizsgálat szükséges, annak idejéről, helyéről külön tájékoztatást ad írásban a kormányhivatal vagy a vizsgálatot végző szerv.
A tájékoztatásban azt is leírják, hogy milyen dokumentumokat kell magaddal vinni,-
de az egészségi állapotoddal kapcsolatos orvosi iratokat mindenképpen vidd magaddal.
A vizsgálat alapján a kormányhivatal által kiállított hatósági bizonyítványban benne lesz az egészségi állapotod és egészségkárosodás mértéke.
Az egészségi állapotod azt jelenti, hogy milyen arányban számítasz egészségesnek.
Ezeket százalékokban szokták megadni, az egészségi állapot és az egészségkárosodás mértéke együtt ad ki 100 százalékot.
A számok alapján láthatod, hogy milyen ellátásra lehetsz jogosult.
Ha legalább 70 százalékos az egészségkárosodásod, akkor rokkantsági ellátásra és rokkantsági járadékra is jogosult lehetsz.
Ilyenkor az alapján érdemes dönteni, hogy milyen összegű a rokkantsági járadék és mennyit kaphatnál rokkantsági ellátás címén, ami általában mindenkinél más összeg.
Attól függően, hogy rokkantsági járadékot, rokkantsági ellátást vagy rehabilitációs ellátást szeretnél kapni vagy az egészségi állapotod mértékére vagy az egészségkárosodás mértékére lesznek kíváncsiak.
Ide kattintva elérheted az összes társadalombiztosítási ellátásról szóló tájékoztatót, és meg tudod nézni melyik ellátásnál mit néznek.
A hatósági bizonyítvány egyébként nem szükséges a rokkantsági ellátás igényléséhez, anélkül is beadhatod a kérelmet.
Ebben az esetben az igénylés elbírálásakor fogják megállapítani, hogy mekkora az egészségkárosodásod.
Erről részletesen lásd a rokkantsági ellátás igénylése részt.
Mi a különbség rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás között?
Mindkét ellátás a megváltozott munkaképességű (a köznyelvben leszázalékolt) személyek számára elérhető.
A rehabilitációs ellátás célja, hogy átmeneti pénzbeli és egyéb segítséget nyújtson azoknak, akik egészségügyi állapotuk miatt nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, de szeretnének visszakerülni oda.
A rokkantsági ellátás ezzel szemben nem rehabilitálható embereknek nyújt pénzbeli segítséget.
A fő különbség a két ellátástípus között az, hogy a rokkantsági ellátás minden esetben anyagi támogatást jelent.
A rehabilitációs ellátás megnyilvánulhat anyagi támogatásban, illetve másféle támogatásban (pl. munkavégzésre felkészítés, munkaközvetítés), ami segíti a munkaerőpiacra való visszajutást.
A rehabilitációs ellátás minden esetben a rehabilitációhoz szükséges ideig, de maximum 36 hónapig járhat, a rokkantsági ellátás viszont bármeddig, ameddig nem változik meg az állapotod. Mindkét ellátástípusra igaz, hogy azok igényelhetik, akiknek korábban volt társadalombiztosítási ellátása, például dolgoztak, és az egészségi állapotuk maximum 60 százalékos. Fontos még, hogy ha több mint öt éved van az öregségi nyugdíjig, rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásra is jogosult lehetsz.
Ha öt vagy ennél kevesebb éved van a nyugdíjkorhatárig, csak rokkantsági ellátást vehető igénybe.
Fontos, hogy a kérelmet minden esetben „Megváltozott munkaképességű személyek” ellátása iránt kell benyújtanod.
A rehabilitációs hatóság minősítése fogja eldönteni, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra vagy jogosult. A kettőt nem kaphatod együtt!
Új kérelem előterjesztésével kapcsolatos nyomtatványok, tájékoztatókat ide kattintva lehet letölteni.
Forrás: TASZ-Kinek jár és hogyan igényelhető a rokkantsági ellátás?
Ügyintézés - rokkantsági ellátás igénylése
Videó szerzője: ReHaFizio
- Találatok: 33
