Ki számít megváltozott munkaképességű személynek?
Megváltozott munkaképességű személyek esetében
kinek, hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra.
2012.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes egészség biztosítási, táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.
A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást. Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
Fő szabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
• akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
• az átmeneti járadékban részesülők,
• az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.
• 2012.január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségbiztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha a kérelem benyújtásakor együttesen teljesülnek az orvosi és jogi feltételek (van speciális kivétel, hívjon, díjmentesen tájékoztatom esetére):
Orvosi-, Jogi feltételek:
• egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és a kérelem benyújtása napján
• keresőtevékenységet nem folytat,
• rendszeres pénzellátásban nem részesül,
• a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év – volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Fentiektől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.
Rendszeres pénzellátás:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .
2012.január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
-akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
-rendszeres szociális járadékban tartoznak,
-és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítási szabályai 2024. január 1-jétől jelentősen módosultak, lehetővé téve az ellátás megállapítását keresőtevékenység folytatása mellett is.
2025. január 1-jétől további változások léptek életbe
Amelyek alapján az ellátás bizonyos rendszeres pénzellátások mellett is igénybe vehető, így például új kivételként táppénz és baleseti táppénz esetén is, nem csupán a GYOD, GYES, hadiellátások, nemzetigondozotti ellátások, illetve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások mellett.
Az ellátás megállapításának alapvető feltételei azonban változatlanok maradtak: az érintett személy egészségi állapotának legalább 60%-os vagy annál alacsonyabb mértékűnek kell lennie, valamint rendelkeznie kell a jogszabályban előírt biztosítási idővel.
Ugyanakkor a jogorvoslati lehetőségek szűkültek, különösen a Polgári perrendtartás (Pp.) 315. § (2) bekezdésének módosításával, amely megszüntette a Testület kirendelésének lehetőségét a bizonyítási eljárás során.
A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így
Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb, (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.
Az ellátás összege függ az átlagjövedelemtől – de a törvény. a megállapítható összeget is maximalizálja – és a komplex minősítéstől.
Hivatkozások:
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. Változás 2020.01.01-jétől a fogalomban fentiek szerint
2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz. és
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosított
Források:
Nemzeti jogszabálytár
Hatályos jogszabályok gyűjteménye
Kormányhivatalok online
kinek, hogyan jár rendszeres pénzbeli ellátás?
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló törvény határozza meg, hogy az érintett személyek milyen – a komplex vizsgálat megállapításán túli – feltételek mellett jogosultak ellátásra.
2012.január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes egészség biztosítási, táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.
A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást. Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
Fő szabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
• akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
• az átmeneti járadékban részesülők,
• az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.
• 2012.január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségbiztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha a kérelem benyújtásakor együttesen teljesülnek az orvosi és jogi feltételek (van speciális kivétel, hívjon, díjmentesen tájékoztatom esetére):
Orvosi-, Jogi feltételek:
• egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és a kérelem benyújtása napján
• keresőtevékenységet nem folytat,
• rendszeres pénzellátásban nem részesül,
• a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év – volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Fentiektől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.
Rendszeres pénzellátás:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .
2012.január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
-akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
-rendszeres szociális járadékban tartoznak,
-és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítási szabályai 2024. január 1-jétől jelentősen módosultak, lehetővé téve az ellátás megállapítását keresőtevékenység folytatása mellett is.
2025. január 1-jétől további változások léptek életbe
Amelyek alapján az ellátás bizonyos rendszeres pénzellátások mellett is igénybe vehető, így például új kivételként táppénz és baleseti táppénz esetén is, nem csupán a GYOD, GYES, hadiellátások, nemzetigondozotti ellátások, illetve a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátások mellett.
Az ellátás megállapításának alapvető feltételei azonban változatlanok maradtak: az érintett személy egészségi állapotának legalább 60%-os vagy annál alacsonyabb mértékűnek kell lennie, valamint rendelkeznie kell a jogszabályban előírt biztosítási idővel.
Ugyanakkor a jogorvoslati lehetőségek szűkültek, különösen a Polgári perrendtartás (Pp.) 315. § (2) bekezdésének módosításával, amely megszüntette a Testület kirendelésének lehetőségét a bizonyítási eljárás során.
A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.
A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így
Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb, (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.
Az ellátás összege függ az átlagjövedelemtől – de a törvény. a megállapítható összeget is maximalizálja – és a komplex minősítéstől.
Hivatkozások:
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. Változás 2020.01.01-jétől a fogalomban fentiek szerint
2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz. és
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról
2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosított
Források:
Nemzeti jogszabálytár
Hatályos jogszabályok gyűjteménye
Kormányhivatalok online
- Találatok: 10
