Az A-vitamin ami nélkülözhetetlen a látáshoz
Az A-vitamin nélkülözhetetlen a látáshoz
Az A-vitamin hiánya farkasvakságot okozhat
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!
Az A-vitamin alapvető tápanyag, amelyet az állati eredetű ételekkel veszünk magunkhoz, a karotinoidok pedig a gyümölcsökben és zöldségekben találhatók meg.
A karotinoidok közül sok közeli rokonságban van az A-vitaminnal.
Szervezetünk például képes az egyik leggyakoribb karotinoidot, a beta-karotint A-vitaminná alakítani.
De ez nem mondható el az összes karotinoidról; a lutein és likopen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, szervezetünk viszont nem tudja őket A-vitaminná alakítani.
Az A-vitaminnak csak gyenge antioxidáns hatása van, míg a béta-karotin, a lutein és a likopin erőteljes antioxidánsok, és a vitaminokhoz hasonló tevékenységet folytatnak szervezetünkben.
A-vitamin jó a szemnek
Az A-vitamin nélkülözhetetlen a látáshoz. Segítségével a fényt jelekké alakítjuk át az agyunk számára.
Ezzel lehetővé válik számunkra, hogy lássuk a részleteket és felismerjük a színeket. Az A-vitamin hiánya farkasvakságot okoz.
Ez olyan állapot, amely során a szem nehezen alkalmazkodik a fényekhez. A farkasvakság két módon befolyásolja a vezető figyelmét.
Először is nem lát részleteket a sötétben. Másodszor a szembejövő autók fényét erősebbnek észleli, mint azok valójában, így azok elvakítják a vezetőt.
Ha több mint egy percbe telik, míg szemünk alkalmazkodik a sötéthez egy színházban, akkor valószínűleg farkasvakságban szenvedünk. Kezelése viszonylag egyszerű.
A leggyorsabb módja, hogy véget vessünk a farkasvakságnak, ha többet fogyasztunk az olyan magas A-vitamin-tartalmú ételekből, mint a máj, vagy vitaminpótlást alkalmazunk — napi 25 000 NE-rő1 fokozatosan csökkentjük az adagot 10 000 NE-ig.
Az is jó, ha többféle zöldségből és gyümölcsből is többet fogyasztunk, vagy béta-karotin kapszulákat szedünk, de így a kezelés tovább tart, mintha egyszerűen csak állati eredetű A-vitamint szedünk.
A-vitamint a retinitis pigmentosa betegségre
A retinitis pigmentosa (RP) egy örökletes betegség, amely a retina pálcikáinak fokozatos romlása miatti gyengülő látással jár.
Farkasvakságot okoz, azaz jó fényviszonyok között még jó a beteg látása, de szürkületkor vagy rossz belső megvilágítás esetén jelentősen romlik.
A látótér beszűkülésével is együtt jár. A tünetek a betegség végső stádiumában már nagyon közel járnak a vaksághoz.
Európában kb. százezren szenvednek ebben a betegségben, és az Egyesült Államokban is körülbelül ugyanennyi beteg található.
A folyamat teljes vaksággal végződik.
Egy vizsgálat, amelyet a Harvard Medical School kutatói végeztek, azt mutatja, hogy napi 15 000 NE A-vitamin jelentősen lassítja az RP folyamatát.
A tanulmány eredményei szerint tehát ha valakit harminckét éves korában kezdenek el kezelni A-vitaminnal, akkor körülbelül hetvenéves koráig megőrizhet egy bizonyos fokú hasznos látást — ami hét évvel hosszabb, mintha nem szedné az A-vitamint. Ráadásul egy korábbi kutatás azt mutatja, hogy a vitaminszeri koenzim Q10 napi 100 mg-os dózisban az RP bizonyos eseteiben javulást hoz.
Mire jó az A-vitamin ezen kívül?
Az A-vitamin nélkülözhetetlen a hámsejtek képződésében, amely a legtöbb szövetet határolja, illetve a bőrt alkotja. Sokan hatásosnak találják az olyan bőrproblémák kezelésében, mint például a pattanás. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az A-vitamin egy bizonyos formája enyhülést hozhat a tüdőtágulásban, bár a kutatások a laboratóriumi patkányoknál elakadtak. Gloria De Carlo Massaro és Donald Massaro, a washingtoni Georgetown University School of Medicine kutatói tüdőtágulást indukáltak a laboratóriumi patkányokban. A tüdő úgynevezett alveoli sejtcsoportjai megnövekedtek s megkeményedtek. Ezután az állatok transzretinilsavat kaptak — az A-vitaminnak azt a formáját, amelyet a szervezet béta-karotinból állít elő. A vitamin hatására a normál alveoli sejtek képződése 50 százalékkal növekedett.
Az A-vitaminnak ezen kívül hormon jellegű hatása is van, amivel kontrollálja a sejtek növekedését, valamint normális differenciálódásukat. Mit is jelent ez?
A differenciálódás azt jelenti, hogy új sejtek képződnek, akár szív-, tüdő- vagy csontsejtekké. A ráksejtek nem differenciálódnak.
Más szavakkal: az A-vitamin segít a normális sejtek képződésében.
A-vitamin a légúti fertőzések esetén
Egészen 1928-ig visszatekintve a British Medical Journal vezető tápanyagkutatói úgy nevezik az A-vitamint, hogy „fertőzés elleni” vitamin.
Az A-vitamin megnyújtja a hámsejteket, mintegy akadályt állítva ezzel a baktériumoknak és a vírusoknak. Amikor a laboratóriumi állatokat megfosztották az A-vitamintól, eleinte jó egészségnek örvendtek, majd hirtelen végzetes hanyatlás következett be.
A boncolás során a kutatók kiterjedt fertőzéseket találtak az állatok belső szervein.
Ezzel tehát bebizonyosodott, hogy az A-vitamin segít a fertőzések elleni küzdelemben.
A fejlődő országokban a gyermekek éveken át haltak meg kanyaróban, abban a légzőszervi megbetegedésben, amelyet a nyugati országokban szinte teljesen sikerült megszüntetni. Az 1970-es évek közepén Alfred Sommer, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora felfedezte, hogy ezek a gyerekek súlyos A-vitaminhiányban szenvedtek, és hogy egy rövid, de magas dózisú pótlás harmadára csökkentheti a halálozási rátát. A megelőző adag A-vitaminból 100 000 NE naponta, két napon át, majd ezt meg kell ismételni egy hónappal később is. Néhány tanulmány más légzőszervi fertőzések esetében is gyógyítónak találta az A-vitamint, például a bárányhimlő és a pneumonia kezelése során. A megoldás kulcsa, hogy rövid ideig nagy dózisban kezelik a beteget A-vitaminnal, például két napon át, nagy mennyiséggel.
A nagy mennyiségű A-vitamin ártalmas lehet?
Van egy kis esélye annak, hogy az A-vitamin toxikus hatást fejt ki. Ezért van az, hogy a légúti (tüdő-) fertőzések kezeléséhez a magas dózist csak két napon át javasolják. Bár a 100 000 NE nagyon nagy adag, a két nap túlságosan rövid idő ahhoz, hogy mellékhatásokkal bírjon, amely hajhullással és fejfájással jár. Az A-vitamin túladagolás elsősorban az egyéb (B-, és C-vitamin) nem arányos növeléséből fakad, emiatt azt mondhatjuk, hogy inkább vitaminhiányként lehet értelmezni.
Általában az a biztonságos, ha napi 10 000 NE-t fogyasztunk A-vitaminból, éveken át. Terhes nők, vagy gyermeket tervező nők esetében a napi 8000 NE-nél nagyobb mennyiség nem javallott, mert ilyen esetben fennáll a születési rendellenesség kockázata.
Fontos tudnivalók az A-vitamin pótlásáról + a működéséről
Videó szerzője : Ujhelyi Szabolcs Zoárd
Az A-vitamin hiánya farkasvakságot okozhat
Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!
Az A-vitamin alapvető tápanyag, amelyet az állati eredetű ételekkel veszünk magunkhoz, a karotinoidok pedig a gyümölcsökben és zöldségekben találhatók meg.
A karotinoidok közül sok közeli rokonságban van az A-vitaminnal.
Szervezetünk például képes az egyik leggyakoribb karotinoidot, a beta-karotint A-vitaminná alakítani.
De ez nem mondható el az összes karotinoidról; a lutein és likopen fontos szerepet játszanak az egészség megőrzésében, szervezetünk viszont nem tudja őket A-vitaminná alakítani.
Az A-vitaminnak csak gyenge antioxidáns hatása van, míg a béta-karotin, a lutein és a likopin erőteljes antioxidánsok, és a vitaminokhoz hasonló tevékenységet folytatnak szervezetünkben.
A-vitamin jó a szemnek
Az A-vitamin nélkülözhetetlen a látáshoz. Segítségével a fényt jelekké alakítjuk át az agyunk számára.
Ezzel lehetővé válik számunkra, hogy lássuk a részleteket és felismerjük a színeket. Az A-vitamin hiánya farkasvakságot okoz.
Ez olyan állapot, amely során a szem nehezen alkalmazkodik a fényekhez. A farkasvakság két módon befolyásolja a vezető figyelmét.
Először is nem lát részleteket a sötétben. Másodszor a szembejövő autók fényét erősebbnek észleli, mint azok valójában, így azok elvakítják a vezetőt.
Ha több mint egy percbe telik, míg szemünk alkalmazkodik a sötéthez egy színházban, akkor valószínűleg farkasvakságban szenvedünk. Kezelése viszonylag egyszerű.
A leggyorsabb módja, hogy véget vessünk a farkasvakságnak, ha többet fogyasztunk az olyan magas A-vitamin-tartalmú ételekből, mint a máj, vagy vitaminpótlást alkalmazunk — napi 25 000 NE-rő1 fokozatosan csökkentjük az adagot 10 000 NE-ig.
Az is jó, ha többféle zöldségből és gyümölcsből is többet fogyasztunk, vagy béta-karotin kapszulákat szedünk, de így a kezelés tovább tart, mintha egyszerűen csak állati eredetű A-vitamint szedünk.
A-vitamint a retinitis pigmentosa betegségre
A retinitis pigmentosa (RP) egy örökletes betegség, amely a retina pálcikáinak fokozatos romlása miatti gyengülő látással jár.
Farkasvakságot okoz, azaz jó fényviszonyok között még jó a beteg látása, de szürkületkor vagy rossz belső megvilágítás esetén jelentősen romlik.
A látótér beszűkülésével is együtt jár. A tünetek a betegség végső stádiumában már nagyon közel járnak a vaksághoz.
Európában kb. százezren szenvednek ebben a betegségben, és az Egyesült Államokban is körülbelül ugyanennyi beteg található.
A folyamat teljes vaksággal végződik.
Egy vizsgálat, amelyet a Harvard Medical School kutatói végeztek, azt mutatja, hogy napi 15 000 NE A-vitamin jelentősen lassítja az RP folyamatát.
A tanulmány eredményei szerint tehát ha valakit harminckét éves korában kezdenek el kezelni A-vitaminnal, akkor körülbelül hetvenéves koráig megőrizhet egy bizonyos fokú hasznos látást — ami hét évvel hosszabb, mintha nem szedné az A-vitamint. Ráadásul egy korábbi kutatás azt mutatja, hogy a vitaminszeri koenzim Q10 napi 100 mg-os dózisban az RP bizonyos eseteiben javulást hoz.
Mire jó az A-vitamin ezen kívül?
Az A-vitamin nélkülözhetetlen a hámsejtek képződésében, amely a legtöbb szövetet határolja, illetve a bőrt alkotja. Sokan hatásosnak találják az olyan bőrproblémák kezelésében, mint például a pattanás. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az A-vitamin egy bizonyos formája enyhülést hozhat a tüdőtágulásban, bár a kutatások a laboratóriumi patkányoknál elakadtak. Gloria De Carlo Massaro és Donald Massaro, a washingtoni Georgetown University School of Medicine kutatói tüdőtágulást indukáltak a laboratóriumi patkányokban. A tüdő úgynevezett alveoli sejtcsoportjai megnövekedtek s megkeményedtek. Ezután az állatok transzretinilsavat kaptak — az A-vitaminnak azt a formáját, amelyet a szervezet béta-karotinból állít elő. A vitamin hatására a normál alveoli sejtek képződése 50 százalékkal növekedett.
Az A-vitaminnak ezen kívül hormon jellegű hatása is van, amivel kontrollálja a sejtek növekedését, valamint normális differenciálódásukat. Mit is jelent ez?
A differenciálódás azt jelenti, hogy új sejtek képződnek, akár szív-, tüdő- vagy csontsejtekké. A ráksejtek nem differenciálódnak.
Más szavakkal: az A-vitamin segít a normális sejtek képződésében.
A-vitamin a légúti fertőzések esetén
Egészen 1928-ig visszatekintve a British Medical Journal vezető tápanyagkutatói úgy nevezik az A-vitamint, hogy „fertőzés elleni” vitamin.
Az A-vitamin megnyújtja a hámsejteket, mintegy akadályt állítva ezzel a baktériumoknak és a vírusoknak. Amikor a laboratóriumi állatokat megfosztották az A-vitamintól, eleinte jó egészségnek örvendtek, majd hirtelen végzetes hanyatlás következett be.
A boncolás során a kutatók kiterjedt fertőzéseket találtak az állatok belső szervein.
Ezzel tehát bebizonyosodott, hogy az A-vitamin segít a fertőzések elleni küzdelemben.
A fejlődő országokban a gyermekek éveken át haltak meg kanyaróban, abban a légzőszervi megbetegedésben, amelyet a nyugati országokban szinte teljesen sikerült megszüntetni. Az 1970-es évek közepén Alfred Sommer, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem professzora felfedezte, hogy ezek a gyerekek súlyos A-vitaminhiányban szenvedtek, és hogy egy rövid, de magas dózisú pótlás harmadára csökkentheti a halálozási rátát. A megelőző adag A-vitaminból 100 000 NE naponta, két napon át, majd ezt meg kell ismételni egy hónappal később is. Néhány tanulmány más légzőszervi fertőzések esetében is gyógyítónak találta az A-vitamint, például a bárányhimlő és a pneumonia kezelése során. A megoldás kulcsa, hogy rövid ideig nagy dózisban kezelik a beteget A-vitaminnal, például két napon át, nagy mennyiséggel.
A nagy mennyiségű A-vitamin ártalmas lehet?
Van egy kis esélye annak, hogy az A-vitamin toxikus hatást fejt ki. Ezért van az, hogy a légúti (tüdő-) fertőzések kezeléséhez a magas dózist csak két napon át javasolják. Bár a 100 000 NE nagyon nagy adag, a két nap túlságosan rövid idő ahhoz, hogy mellékhatásokkal bírjon, amely hajhullással és fejfájással jár. Az A-vitamin túladagolás elsősorban az egyéb (B-, és C-vitamin) nem arányos növeléséből fakad, emiatt azt mondhatjuk, hogy inkább vitaminhiányként lehet értelmezni.
Általában az a biztonságos, ha napi 10 000 NE-t fogyasztunk A-vitaminból, éveken át. Terhes nők, vagy gyermeket tervező nők esetében a napi 8000 NE-nél nagyobb mennyiség nem javallott, mert ilyen esetben fennáll a születési rendellenesség kockázata.
Fontos tudnivalók az A-vitamin pótlásáról + a működéséről
Videó szerzője : Ujhelyi Szabolcs Zoárd
- Találatok: 69
