Minden nap sok milliárd baktériumot nyelünk le.

Sok milliárd baktériumot nyelünk le például reggeli, ebéd és vacsora közben is.

Információnk a tájékozódást segítik, magyarázó jellegűek, kérjük részletesebb információért kérdezze meg kezelőorvosát!
Minden nap sok milliárd baktériumot nyelünk le.
Sok milliárd baktériumot nyelünk le például reggeli, ebéd és vacsora közben is.
A baktériumok ott vannak a nyers ételben, néhányan túlélik a főzést, lenyaljuk őket öntudatlanul az ujjunkról, lenyeljük a szájbaktériumainkat.
Kis részük túléli az erős gyomorsavat, és az emésztési folyamat támadásait is, és elevenen landol a vastagbélben.
A baktériumaink nagy részét senki sem ismeri. Feltehetően ártanak nekünk?
Vagy éppen jót tesznek velünk, csak még nem ismertük fel?
Néhányuk betegségeket okoz, de rosszat általában nem tudnak tenni nekünk, mert ahhoz túl kevesen vannak.
A baktériumoknak csak kis töredékét vizsgálták meg alaposan, és nyilvánították hivatalosan is „jónak”.
Őket hívjuk probiotikumoknak.
A segítő baktériumok fontos részei életünknek, mindig körülöttünk és bennünk vannak.
Elődeink ezt nem tudták, de sok mindent tudtak a rothadást okozó baktériumoktól, amikkel szemben próbáltak védekezni.
Míg a hasznos baktériumokban megbíztak. Például amikor ételek tartósítására használták őket.
A világ minden kultúrájában vannak olyan hagyományos fogások, amelyeket a jó mikrobák segítségével készítenek.
Németországban ilyen például a savanyú káposzta, a kovászos uborka vagy a kovászos kenyér.
A tudományos világ a 20. század kezdete óta sejti, mennyire fontosak számunkra a jó baktériumok, vagyis a probiotikumok.

Mire jók a probiotikumok?

Hasmenésre:
Hasmenésre jót tesz a probiotikum. Ez a probiotikum első számú bevetési terepe.
A fertőzésen vagy az antibiotikumok okozta hasmenésen segítenek a különböző gyógyszertári készítményekben levő baktériumok: enyhítik és
nagyjából egy nappal lerövidítik a hasmenést.
És közben, bármely más hasmenés elleni szertől eltérően, nincsenek mellékhatásaik az átlagos embernél.
Mellékhatásoktól mentességük különösen értékessé teszi őket a kisgyerekek vagy az idősebbek számára.

Jók az immunrendszernek:
Ha gyakran betegeskedik, akkor jól teszi, ha többféle probiotikumot is kipróbál, főleg megfázásos időkben.
Ha ez túl drága lenne, akkor ehet mindennap egy doboz joghurtot vagy kefirt. Jót tesz azonban a bélflórájának a savanyú káposzta fogyasztása is.
Ennek ugyanis nemcsak a C-vitamin tartalma magas, hanem jelentős a probiotikus hatása is.
Azért jók ezeknek a fogyasztása is, mert egyes hatások eléréséhez nem feltétlenül kell élőnek lenniük a baktériumoknak.
Egyes kutatások alapján idős embereknél és nagy terhelésnek kitett atlétáknál bizonyították, hogy kevésbé súlyosan vagy ritkábban fáznak meg,
ha rendszeresen fogyasztanak probiotikumokat.

Probiotikumot antibiotikum mellé:
Az antibiotikum általában hatásos fegyver a rossz baktériumok ellen.
Csakhogy a bevett antibiotikum nem precíziós célzással, hanem szőnyegbombázással dolgozik.
A gyomor és bélrendszerbe jutva nem válogat a jó és a rossz baktériumok között, bőven pusztítja mindkettőt.
Emiatt aztán felborul a bélflóra egyensúlya.
Ez nemcsak a bélflórát teszi tönkre, hanem az immunrendszert is gyengíti.
Az antibiotikum jó baktériumokat is elpusztító hatását tudja ellensúlyozni a jó baktériumokat támogató probiotikumok antibiotikum-kúra alatti szedésével.
A probiotikumok megvédik és újra is telepítik a bélflórában található jó baktériumokat.

Élelmiszerek a bélflóra védelmében:

Már tudjuk, mivel etessük a bélflóránkat, de hogyan juthatunk hasznos mikroorganizmusokhoz, ha szükségünk van rájuk?
Némely élelmiszerben megtalálhatóak ezek is.
.Az az élelmiszer tekinthető probiotikusnak, amely – a Magyar Élelmiszerkönyv szerint – legalább 10⁶/g nagyságrendben tartalmaz élő, jótékony hatású baktériumokat (a minőségmegőrzési idő végéig). Tehát a definíció a hasznos élőlények koncentrációjához kötött: a hatás ugyanis akkor érhető el, ha megvan a megfelelő darabszám hozzá. Ugyanakkor az élelmiszercímkén nem lehet feltüntetni a „probiotikus” szót a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint. 
Joghurt esetében ezért érdemes a gyártóktól tájékozódni a szükséges információk megszerzéséhez.

Növeljük az élelmi rostok bevitelét:
Törekedjünk arra, hogy naponta több mint 40 gramm rostot fogyasszunk.
A rostokban gazdag étkezés bizonyíthatóan csökkenti a szívbetegségeket, valamint néhány rákfajta kialakulásának kockázatát, továbbá mérsékeli a súlygyarapodást.
Együnk annyi különféle zöldséget és gyümölcsöt, amennyit csak tudunk, és igyekezzünk a szezonnak megfelelőket választani.
A változatosság legalább olyan fontos lehet, mint a mennyiség, mivel a vegyi anyagok és a rost fajták a változatosságukban külön-külön,
más és más mikroba fajták számára hasznosak.

Együnk magas rosttartalmú zöldségeket:
Jó példa erre az articsóka, a póréhagyma, a vöröshagyma és a fokhagyma, melyek mindegyike sok inulint (prebiotikus rostot) tartalmaz.
Néhány zöldségfajtának – mint például a salátának -, kevesebb a rostanyag tartalma, valamint a tápértéke.

Polifenolokban gazdag ételeket és italokat fogyasszunk:
A polifenolok antioxidáns hatásúak, amelyek a mikrobák számára energiaforrásként is szolgálnak.
Gazdag polifenol-források a mogyorófélék, a különböző magvak, a bogyós gyümölcsök, az olívaolaj és a brokkoli.
Ide sorolható még a kávé és a tea is, különösen a zöld tea.

Tartózkodjunk a nassolástól!
Próbáljuk meghosszabbítani a két étkezés közötti időt, és pihentessük a mikrobáinkat.
A súlygyarapodást azzal is meggátolhatjuk, ha alkalmanként kihagyunk egy étkezést, vagy böjtölünk.

Együnk sok érlelt, élőflórás ételt
Megannyi jó választási lehetőség áll előttünk: fogyasszunk natúr joghurtot, kefírt (a joghurténál ötször több mikrobával), nyers tejes sajtokat, savanyú káposztát.
Egészséges a „kimchi” (Koreai étel, mely fokhagyma, káposzta és chili felhasználásával készül), továbbá a szóját tartalmazó ételek.

Milyen élelmiszereket válasszunk tehát?

Joghurt (baktériumokat tartalmaz);

Kefir (gombát tartalmaz);

Koreai kimchi: zöldségfélékből erjesztett étel, leggyakrabban kínai kel, uborka, retek és zöldhagyma keveréke

Savanyú káposzta (ellenőrizzük, hogy ne legyen pasztőrözött!);

Kovászos uborka;

Tempeh: a szójababot ekkor gombával erjesztik;

Natto: szójabab baktériumos erjesztésével készül, közben nagy mennyiségben keletkezik K2-vitamin is;

Miso: fermentált szójabab paszta;

Kombucha: erjesztett tea

Bélflóránk megőrzéséhez és regenerálásához fogyasszunk olyan élelmiszereket, amelyek együtt tartalmaznak prebiotikumokat és probiotikumokat. 
Ilyen például a zabpehely + joghurt párosítás.
A saláták fogyaszthatók pl. áttört fokhagymával ízesített joghurtos öntettel.
Ha kedveljük az új ízeket, próbálkozhatunk az ázsiai konyha alapanyagaival is, de tény, hogy ez nem mindenkinek megfelelő megoldás.

Gyógynövények szerepe a bélflóra helyreállításában:

Ha a bélflóra egyensúlya felborul, a gyógynövények elsősorban a fennálló gyulladás enyhítésében segíthetnek.
A gyulladás csökkentésével a fentebb ajánlott prebiotikus és probiotikus készítmények, valamint élelmiszerek is hatékonyabban fejthetik ki a hatásukat.
A gyógynövények közül nagyon sok rendelkezik gyulladáscsökkentő hatással, ilyenek például a kamilla, a körömvirág, az apróbojtorján vagy a cickafark, melyek egyetlen teakeverékben egyesítik erejüket, ez a Kamillás teakeverék (Gyulladás csökkentésére).
A gyulladás csökkentésére a Kamillás teakeveréket napi 1-3 csészével fogyaszthatjuk, étkezések között, a panaszok megszűnéséig.
Gyermekeknek 6 éves kortól hígítva adhatjuk (egy teáskanál teafű, 2,5 dl vízhez).
Terhesség és szoptatás alatt is fogyasztható a teakeverék, de csak napi egy csészével, ezt az adagot ne lépjék túl.

A megfelelő minőségű termékekről, azok helyes használatáról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

Források:
https://www.sciencefocus.com/the-human-body/how-to-boost-your-microbiome
https://balaicza.hu/normal-belflora-es-taplaloi/
https://www.gyorgytea.hu/

8 étel és módszer a Bélflóra rendbetételéhez

Videó szerzője: Ujhelyi Szabolcs Zoárd