Egyenlő Bánásmód Hatóság

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény „védett tulajdonságoknak” nevezi ezeket.
Ilyen védett tulajdonság az egészségi állapot és a fogyatékosság minden formája mellett a kérelmező neme (pl. a női nemhez tartozás),
a nemzetisége, anyanyelve, életkora, vallási, vagy világnézeti meggyőződése, a kisgyermeket nevelők anyasága – apasága, a várandósság,
a politikai vélemény, a vagyoni helyzet, a társadalmi származás, az érdek-képviseleti szervhez való tartozás és még egyéb tulajdonságok, jellemzők is.
A legfőbb célja a hatóságnak, hogy azok a személyek akiket ért bármilyen diszkriminációs sérelem azokat feltárja és – a jogszabályi előfeltételek fennállása esetén 
meginduljanak a megfelelő eljárások a sérelmet okozó szervvel, gazdasági társasággal, hatósággal, intézménnyel szemben.
Az eljárás akkor indulhat meg, ha az ügyfelet kifejezetten valamely, törvény által védett tulajdonsága miatt éri hátrányos megkülönböztetés.
A bekövetkezett hátránynak tehát okozati összefüggésben kell állnia a sérelmet szenvedett ügyfél valamely védett adottságával, tulajdonságával.
A hétköznapi élet számtalan ilyen esetet eredményez: például ha a várandós, vagy kisgyermekes anyát a gyermeke miatt nem kívánják foglalkoztatni
egy munkahelyen, vagy olyan helyzetet teremtenek, hogy a munkaviszonya valamilyen módon megszűnjön.
Vagy ha a fogyatékkal élő kisgyermek felvétele elől elzárkózik a lakóhelye szerinti óvoda, vagy iskola; ha a vak vagy gyengén látó személytől
egy banki ügyintézés során nagyobb anyagi ráfordítással beszerezhető (köz)okiratokat kérnek, mint a látásában nem korlátozott személytől; ha a gyengén-látó személy részére nem adnak általa olvasható gyógyszerismertetőt a gyógyszertárban, ha a mozgáskorlátozott ügyfél nem tud megközelíteni valamely közintézményt, vagy közforgalom előtt nyitott szolgáltató intézményt.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kivizsgálja az egyedi jogsértéseket, a sérelmet szenvedett ügyfelek részére megpróbál egy számukra előnyös elégtételt tartalmazó egyezséget jóváhagyni, vagy ha erre az eset körülményei, illetve a felek nyilatkozata miatt nincs lehetőség, úgy az eljárás alá vont bepanaszolt szervezetet, gazdasági társaságot, közigazgatási szervet, intézményt stb. meghatározott szankcióval sújtja.
Az eljárások jelentős részének a jövőbeli jogsértéseket tekintve megelőző hatása is van, hiszen gyakran előfordul, hogy ugyanaz a kifogásolt diszkriminatív helyzet más személyek számára is hátrányt jelentene a jövőben.
Az eljárásoknak az a célja, hogy az egyedi eseteken túlmutató hatást érjenek el és a bepanaszolt szervek, társaságok, intézmények, szervezetek leendő döntéseit befolyásolják.
A hatóság eljárása, ide értve a különböző régiókban végzett ügyfélfogadást is, a sérelmet szenvedett ügyfelek számára költségmentes.
Egyenlő bánásmód referensei saját maguk jegyzőkönyvezik le a panaszokat, illetve nyújtanak jogi tanácsadást az ügyfeleknek.
Vannak olyan esetek, amikor a panasz elbírálása nem tartozik a hatóság hatáskörébe, ilyenkor tájékoztatják az ügyfelet a lehetséges más hatóság előtti, vagy bírósági eljárás lehetőségéről.
                           Az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóságról

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2021. január 1-jén beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába.

Az alapvető jogok biztosának az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatait az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elkülönült szervezeti egysége, az Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság végzi.

A diszkrimináció típusai:
Az egyenlő bánásmód követelményének sérelme megvalósulhat közvetlen hátrányos megkülönböztetés, közvetett hátrányos megkülönböztetés,
zaklatás, jogellenes elkülönítés (szegregáció) és megtorlás formájában.
Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha egy személyt vagy csoportot valamely valós vagy vélt védett tulajdonsága miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült, vagy részesülne. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés az a mulasztás is, ha valamely védett tulajdonsággal rendelkező (pl. fogyatékos) személyek esélyegyenlőségének megvalósítása érdekében jogszabály kötelezettséget ír elő (például akadálymentesítést, sajátos nevelési igényű gyermek számára fejlesztést), és annak az arra kötelezett nem tesz eleget.
Közvetett hátrányos megkülönböztetés a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő és látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely valamely védett tulajdonsággal rendelkező személyeket vagy csoportokat lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport volt, van, vagy lenne.
Zaklatást valósít meg az emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amely az érintett személynek valamely védett tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása az adott személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása.
Jogellenes elkülönítésről van szó, ha valamely védett tulajdonság alapján egyes személyeket, vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától – anélkül, hogy azt törvény kifejezetten megengedné – elkülönítenek.
Megtorlást valósít meg az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
Az egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésének legjellemzőbb területei a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, a lakhatás, az oktatás, az áruk forgalmazása és a szolgáltatások igénybevétele. 
Fontos, hogy nem minden védett tulajdonságon alapuló hátrányokozás sérti az egyenlő bánásmód követelményét, törvény ún. kimentési szabályokat is tartalmaz. Így az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerint nem diszkriminatív az a rendelkezés, amely

a) a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében, elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos,

b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.

Ez a kimentési szabály nem alkalmazható azonban a faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzetiségen, valamint nemzetiséghez való tartozáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés, valamint jogellenes elkülönítés esetében (Ebktv. 7. § (3) bekezdés).

A foglalkoztatás körében nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az alkalmazáskor a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított, jogszerű célt követő és azzal arányos megkülönböztetés, illetve a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen,
illetve nemzeti vagy etnikai hovatartozáson alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott foglalkozási tevékenység tartalma
vagy természete miatt indokolt, arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés (Ebktv. 22. § (1) bekezdés).
A munka díjazásával kapcsolatban azonban a nemen, a faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzetiségen, valamint nemzetiséghez való tartozáson alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést nem lehet kimenteni (Ebktv. 22. § (2) bekezdés)
Végezetül az előnyben részesítés is igazolhatja a védett tulajdonságon alapuló különbségtételt, ennek részletes szabályait az Ebktv. 11. §-a tartalmazza.  
Ennek alapján nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport
tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten,
illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása,
valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül.
Fontos azonban, hogy az előnyben részesítő rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.

Milyen ügyekben nem tud eljárni az alapvető jogok biztosa?
Nem folytatható eljárás családjogi, hozzátartozók közötti jogviszonyokban, vallási közösségek hitéleti tevékenységével.
További információt erről ide kattintva lehet olvasni.

Kik nyújthatnak be kérelmet?

Az egyenlő bánásmód követelményét a Magyarország területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival,
valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben be kell tartani.
Bővebb információért kattintson ide.

Kérelem benyújtásáról szóló információk ide kattintva érhetők el

Hogyan zajlik az eljárás?

Az alapvető jogok biztosa ún. jogvitás közigazgatási hatósági eljárást folytat le, melynek szabályait az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvényen (a továbbiakban: Ebktv.) kívül  az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) tartalmazza.
Bővebb információért kattintson ide.

Pécsi területi iroda

Dél-dunántúli régióközpont
(Baranya Vármegye, Somogy Vármegye, Tolna Vármegye)
7626 Pécs, Koller utca 7. (Janus Irodaház) I. emelet 13.  [térkép]
+36-30/085-4135

A Területi Iroda kizárólag előzetes időpont egyeztetés alapján fogadja az ügyfeleket.

Ügyfélfogadási rend:
hétfő, kedd: telefonos ügyfélszolgálat 8-16 óra között,
szerda: 8:00-16:00 óra között
csütörtök: 8:00-16:00 óra között
péntek: telefonos ügyfélszolgálat 8-12 óra között

Online indítható panaszbejelentést ide kattintva lehet beadni.

Jogszabályok:

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (Ebktv.)

Az Ebktv. jellemző szakkifejezései az Igazságügyi Minisztérium nyilvános terminológiai magyar és angol nyelvű adatbázisaiban.

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.)

Forrás: https://www.ajbh.hu/

Egyenlő Bánásmód Hatóság
Videó szerzője: eSCom